Hogyan legyen svájci székhelye és irodája magyar cégként? | svajc.com
Székhely és iroda
Hogyan legyen svájci székhelye és irodája magyar cégként?
Magyar cégként svájci székhely létrehozható, de a bejegyzett cím önmagában nem elég: a svájci adóhatóságok a tényleges üzletvezetés helyét is vizsgálják. GmbH és AG esetén a Kereskedelmi Nyilvántartásba való bejegyzés kötelező, és ehhez svájci cím, közjegyzői hitelesítés, valamint megfelelő alaptőke szükséges. Virtuális székhely jogszerű lehet, de alkalmazott, engedélyköteles tevékenység vagy banki átvilágítás esetén gyakran fizikai jelenlét is kell.
10 perc olvasásUtoljára ellenőrizve: 2026. 07. 03.Ingyenes
Mi a különbség székhely és iroda között svájci jog szerint?
Svájci jogban a székhely (Sitz / siège social) a cég jogi domiciliuma — az a cím, amely a Kereskedelmi Nyilvántartásban szerepel, és amely meghatározza, melyik kanton és melyik bíróság illetékes a céggel kapcsolatos ügyekben. A székhely egyben az adóilletékesség alapja is.
Az iroda (Geschäftslokal / bureau) ezzel szemben az a fizikai hely, ahol a tényleges üzleti tevékenység folyik. Ez lehet azonos a székhellyel, de el is térhet tőle.
A két fogalom szétválasztása gyakorlati következményekkel jár:
Egy cégnek lehet svájci székhelye Zürichben, miközben az operatív tevékenység egy másik kantonban vagy akár külföldön zajlik.
A svájci adóhatóságok (kantonális adóhivatalok) azonban vizsgálhatják, hogy a tényleges üzletvezetés helye (Ort der tatsächlichen Verwaltung) valóban egybeesik-e a bejegyzett székhellyel, vagy sem — ez különösen fontos adótervezési szempontból.
Ha a tényleges irányítás más kantonban vagy más országban van, az adóilletékesség is megkérdőjelezhető.
Hogyan kell a székhelyet bejegyeztetni a Kereskedelmi Nyilvántartásba?
Mi a HReg és miért kötelező?
A Kereskedelmi Nyilvántartás (Handelsregister, HReg) Svájc kantonális szintű cégjegyzéke, amelyet a Szövetségi Igazságügyi Hivatal (Bundesamt für Justiz, BJ) koordinál. GmbH és AG esetén a bejegyzés kötelező, és a cég jogi személyiségét csak a bejegyzéssel nyeri el — tehát a bejegyzés előtt a cég jogilag nem létezik.
Milyen adatokat kell megadni?
A HReg-bejegyzéshez szükséges alapadatok:
Adat
Leírás
Cégnév (Firma)
Svájci névhasználati szabályoknak megfelelő, egyedi
Székhely pontos címe
Svájci postacím, kantonhoz rendelve
Cégforma
GmbH, AG, egyéni vállalkozó (Einzelfirma) stb.
Ügyvezetők / igazgatók neve
Legalább egy svájci lakóhellyel rendelkező személy
A bejegyzési kérelmet közjegyző (Notar) útján kell benyújtani. A közjegyző hitelesíti az alapszabályt, az aláírásokat és a tőkebefizetés igazolását. A folyamat jellemzően 1–3 hétig tart, de kantononként eltérő lehet.
Mennyi a bejegyzés díja?
A HReg-bejegyzés díja kantononként és cégformánként változik. GmbH esetén a bejegyzési díj jellemzően 600–1 000 CHF körül mozog, ehhez adódnak a közjegyzői díjak, amelyek 500–2 000 CHF között alakulnak a cég összetettségétől függően.
⚠️ A pontos díjtételek kantononként eltérnek és változhatnak — a bejegyzés előtt érdemes az adott kantonális Handelsregisteramt díjszabását közvetlenül ellenőrizni.
Fizikai iroda vagy virtuális székhely — melyik megoldás mikor megfelelő?
Mit jelent a virtuális székhely (domicile / Domizilgesellschaft)?
A virtuális székhely (domicile, Domizilgesellschaft) egy olyan megoldás, amelynél a cég egy külső szolgáltató — jellemzően ügyvédi iroda, fiduciárius (Treuhänder) vagy coworking-szolgáltató — által biztosított svájci postacímet használ bejegyzett székhelyként, anélkül hogy ott fizikailag jelen lenne.
Ez jogszerű megoldás, de feltételei vannak:
A székhely-szolgáltató és a cég közötti domicilium-szerződés szükséges.
A svájci adóhatóságok vizsgálhatják, hogy a cég valóban Svájcból irányított-e, vagy csupán postafiókként használja a svájci címet.
Egyes kantonok (pl. Zug, Schwyz) befogadóbbak a domicilium-megoldásokkal szemben, míg mások (pl. Zürich, Genf) szigorúbban ellenőrzik a tényleges jelenlét meglétét.
Mennyibe kerül a virtuális székhely?
A virtuális székhely éves díja Svájcban jellemzően 1 000–3 500 CHF között mozog, a szolgáltató típusától, a kantiontól és a nyújtott szolgáltatásoktól (postakezelés, telefonos fogadás, tárgyaló-hozzáférés) függően.
Megoldás
Éves hozzávetőleges költség
Fizikai jelenlét
Adókockázat
Virtuális székhely (alap)
1 000–2 000 CHF
Nem
Közepes–magas, ha nincs tényleges svájci irányítás
Virtuális székhely + tárgyaló
2 000–3 500 CHF
Részleges
Közepes
Coworking-tagság
3 000–8 000 CHF/év
Igen
Alacsony
Bérelt iroda
8 000–30 000+ CHF/év
Igen
Alacsony
A táblázat tájékoztató jellegű, a tényleges díjak városonként és szolgáltatónként jelentősen eltérhetnek.
Mikor nem elégséges a virtuális székhely?
Virtuális székhely önmagában nem elegendő, ha:
A cégnek alkalmazottai vannak Svájcban (munkáltatói kötelezettségek fizikai adminisztrációt igényelnek).
Hatósági engedélyek szükségesek, amelyek tényleges üzleti helyszínt feltételeznek (pl. vendéglátás, egészségügy, pénzügyi szolgáltatások).
Az adóhatóság a tényleges üzletvezetés helyét (Ort der tatsächlichen Verwaltung) más kantonban vagy külföldön azonosítja.
Milyen kantonális és községi előírások vonatkoznak a székhelyre?
Svájcban a cégalapítás szövetségi szinten egységes (Kötelmi Törvény, Obligationenrecht / OR), de a székhely tényleges működtetése kantonális és községi szinten is szabályozott.
Mire figyeljen kantonális szinten?
Adókulcsok: A társasági adó (Gewinnsteuer) effektív mértéke kantononként jelentősen eltér. Zug kanton például 11,9%-os effektív adókulccsal rendelkezik (2024-es adat), míg Genf és Zürich magasabb, 19–21% körüli effektív kulcsot alkalmaz. A székhely megválasztása tehát közvetlen adóhatással jár.
Tőkéadó (Kapitalsteuer): Egyes kantonok a cég saját tőkéjére is kivetnek éves tőkéadót, amelynek mértéke szintén kantonanként eltér.
Engedélyezési eljárások: Bizonyos tevékenységekhez kantonális engedély szükséges (pl. munkaerő-közvetítés, pénzügyi tanácsadás).
Mire figyeljen községi (Gemeinde) szinten?
Egyes községek helyi üzleti adót (Gemeindesteuer) vetnek ki, amely a kantonális adó mellett terheli a céget.
Lakóövezeti ingatlanban irodahasználat esetén az építési és lakásügyi hatóság (Bauamt) engedélye szükséges lehet — ez különösen otthoni iroda esetén releváns.
A cég megjelenítése (cégtábla, reklám) szintén helyi szabályozás alá eshet.
Hogyan hat a székhely helye az adókötelezettségre?
Hol adózik a svájci cég?
Svájcban a társasági adókötelezettség háromszintű:
Szövetségi szint (Bundessteuer): A szövetségi társasági adó mértéke 8,5% az adóköteles nyereségre (a tényleges effektív kulcs az adóalap-meghatározás miatt jellemzően 7,8% körül alakul).
Kantonális szint (Kantonssteuer): Kantononként eltérő, a székhely kanton szabályai szerint.
Községi szint (Gemeindesteuer): A kantonális adó egy meghatározott szorzója alapján számítják.
Az effektív összesített adóteher Svájcban jellemzően 11,9% (Zug) és 21,6% (Genf) között mozog, a székhely kantonjától függően.
Magyar-svájci kettős adóztatási egyezmény
Magyarország és Svájc között kettős adóztatási egyezmény áll fenn (1981, módosításokkal). Ez azt jelenti, hogy ha egy cég svájci székhellyel rendelkezik és valóban Svájcból irányítják, főszabály szerint Svájcban adózik — nem Magyarországon. Ugyanakkor ha a tényleges üzletvezetés helye Magyarország marad (pl. az egyetlen ügyvezető Magyarországon él és onnan hozza a döntéseket), a magyar adóhatóság (NAV) is érvényesíthet adóigényt.
Ez a szempont különösen fontos magyar vállalkozók számára, akik svájci céget alapítanak, de fizikailag nem költöznek Svájcba.
Mi a helyzet, ha alkalmazottat is foglalkoztat a svájci cég?
Ha a cégnek Svájcban alkalmazottja lesz, a székhely és az iroda kérdése összetettebb lesz.
Munkáltatói kötelezettségek
Társadalombiztosítási járulékok (AHV/AVS, IV/AI, EO/APG): A munkáltató a bruttó bér kb. 5,3%-át fizeti be AHV/AVS-járulékként (a munkavállaló ugyanennyit fizet). Az összes kötelező járulékot figyelembe véve a munkáltatói járulékteher a bruttó bér kb. 12–15%-a.
Balesetbiztosítás (SUVA / UVG): Kötelező minden svájci alkalmazottra.
Második pillér (berufliche Vorsorge / BVG): Éves bér 22 050 CHF feletti részére kötelező a foglalkoztatói nyugdíjpénztár-tagság (2025-ös küszöbérték — ellenőrzendő).
Forrásadó (Quellensteuer): Ha a munkavállaló nem svájci adórezidens, a munkáltató köteles a forrásadót levonni és befizetni.
Fizikai iroda szükségessége alkalmazott esetén
Alkalmazott foglalkoztatása esetén a svájci hatóságok (kantonális munkaügyi hivatal, Amt für Wirtschaft und Arbeit) elvárják, hogy a munkavégzés helyszíne azonosítható legyen. Virtuális székhely önmagában jellemzően nem elegendő — legalább coworking-tagság vagy bérelt iroda szükséges.
Milyen coworking és közös irodai lehetőségek elérhetők magyar vállalkozók számára?
Svájc nagyobb városaiban — Zürich, Bern, Bázel, Genf, Lausanne — fejlett coworking-piac működik. Magyar vállalkozók számára ezek több szempontból is előnyösek:
Rugalmas szerződés: havi felmondhatóság, nincs hosszú távú elkötelezettség.
Üzleti cím: sok coworking-szolgáltató biztosít bejegyezhető üzleti postacímet.
Hálózatépítés: más vállalkozókkal való kapcsolatépítés, potenciális ügyfelek és partnerek.
Az árak tájékoztató jellegűek, 2024–2025-ös piaci adatok alapján. A tényleges díjak szolgáltatónként és a szerződés tartalmától függően eltérhetnek.
Magyar közösségi hálózatok (pl. a svajc.com közösségén keresztül elérhető kapcsolatok) segíthetnek olyan coworking-helyeket azonosítani, ahol más magyar vállalkozók is jelen vannak, és ahol a beilleszkedés könnyebb.
Lépésről lépésre: székhely bejelentésétől az első hónapokig
Az alábbi folyamat GmbH-alapítást feltételez, de az AG esetén is hasonló logikát követ.
1. lépés — Székhely-döntés és kanton kiválasztása
Mérlegelje az adóterhet, a tényleges üzleti jelenlétet és a banki hozzáférhetőséget. Döntsön a virtuális székhely, coworking vagy bérelt iroda között.
2. lépés — Domicilium-szerződés vagy bérleti szerződés megkötése
A HReg-bejegyzéshez szükséges a svájci cím igazolása. Virtuális székhely esetén a domicilium-szolgáltatóval kötött szerződés, fizikai iroda esetén a bérleti szerződés elegendő.
3. lépés — Közjegyző felkeresése és alapszabály elkészítése
A közjegyző (Notar) hitelesíti az alapszabályt (Statuten) és az aláírásokat. Ehhez szükséges az összes alapító és ügyvezető személyazonosságának igazolása.
4. lépés — Alaptőke befizetése
Az alaptőkét (GmbH esetén min. 20 000 CHF) egy erre a célra nyitott bankszámlára kell befizetni. A bank igazolást állít ki, amelyet a közjegyző a bejegyzési kérelemhez csatol.
5. lépés — HReg-bejegyzés benyújtása
A közjegyző elektronikusan benyújtja a bejegyzési kérelmet a kantonális Handelsregisteramt-hoz. A bejegyzés megjelenése után a cég jogi személyiséget nyer.
6. lépés — Adóregisztráció
A bejegyzést követően a kantonális adóhivatal (Kantonales Steueramt) automatikusan értesül a cég létrejöttéről. Szükség esetén áfaregistráció (MWST / TVA) is szükséges, ha az éves forgalom várhatóan meghaladja a 100 000 CHF-et.
7. lépés — Banki kapcsolat létesítése
Svájci üzleti bankszámla nyitása az átvilágítási (KYC) követelmények miatt időigényes lehet. Érdemes több bankot párhuzamosan megkeresni, és a szükséges dokumentumokat (alapszabály, HReg-kivonat, üzleti terv, tulajdonosi struktúra) előre összegyűjteni.
8. lépés — Munkáltatói regisztráció (ha alkalmazott lesz)
Ha a cégnek alkalmazottja lesz, regisztrálni kell az AHV/AVS-kiegyenlítő pénztárnál (Ausgleichskasse), balesetbiztosítót kell választani (SUVA vagy magánbiztosító), és csatlakozni kell egy második pilléres nyugdíjpénztárhoz (Pensionskasse).
Svájcban a cég székhelye jogi és adózási szempontból is meghatározó: a bejegyzett cím dönti el az illetékes kantont és bíróságot, de a tényleges üzletvezetés helye is számít. Magyar cégként svájci székhely létrehozható virtuális címmel vagy fizikai irodával, de ha az irányítás valójában Magyarországon marad, a magyar adóhatóság is adóigényt érvényesíthet.
Lényeges tudnivalók
A székhelyet úgy kell megválasztani, hogy az adóilletékesség és a tényleges üzletvezetés helye ne kerüljön ellentmondásba.
GmbH és AG esetén a Kereskedelmi Nyilvántartásba való bejegyzés kötelező, és a cég csak a bejegyzéssel nyeri el jogi személyiségét.
Virtuális székhely csak akkor célszerű, ha a cég valójában Svájcból irányított, és a szolgáltatóval domicilium-szerződés is rendelkezésre áll.
Alkalmazott foglalkoztatása esetén a virtuális székhely önmagában általában nem elegendő; legalább coworking-tagság vagy bérelt iroda szükséges lehet.
A kanton kiválasztásakor az effektív társasági adókulcsot, a tőkeadót és a helyi engedélyezési szabályokat is figyelembe kell venni.
Banki kapcsolat létesítéséhez érdemes előre összegyűjteni az alapszabályt, a HReg-kivonatot, az üzleti tervet és a tulajdonosi struktúrát.
Gyakori kérdések
Mi a különbség a svájci székhely és az iroda között?
A székhely a cég jogi domiciliuma, vagyis az a cím, amely a Kereskedelmi Nyilvántartásban szerepel, és amely meghatározza az illetékes kantont és bíróságot. Az iroda ezzel szemben az a fizikai hely, ahol a tényleges üzleti tevékenység folyik. A két cím lehet azonos, de el is térhet egymástól.
Lehet-e magyar cégnek svájci székhelye úgy, hogy nincs fizikai iroda Svájcban?
Igen, jogszerűen lehetséges virtuális székhely, ha külső szolgáltató biztosít svájci postacímet, és ehhez domicilium-szerződés is kapcsolódik. Ugyanakkor a hatóságok vizsgálhatják, hogy a cég valóban Svájcból irányított-e. Ha a tényleges üzletvezetés máshol van, az adóilletékesség kérdésessé válhat.
Mikor nem elegendő a virtuális székhely?
Nem elegendő például akkor, ha a cég Svájcban alkalmazottat foglalkoztat, engedélyköteles tevékenységet végez, vagy svájci banknál kíván számlát nyitni, és ehhez fizikai jelenlétet várnak el. Ilyenkor legalább coworking-tagság vagy bérelt iroda válhat szükségessé. Az adóhatóság akkor is megkérdőjelezheti a megoldást, ha a tényleges irányítás nem Svájcban történik.
Mennyi idő és pénz a svájci cégbejegyzés?
A bejegyzési folyamat jellemzően 1–3 hétig tart, de kantononként eltérhet. GmbH esetén a bejegyzési díj általában 600–1 000 CHF, ehhez 500–2 000 CHF közötti közjegyzői díj társulhat. A pontos díjak kantononként változnak.
Melyik kanton előnyösebb székhelynek adózási szempontból?
A cikk szerint az effektív társasági adókulcs kantononként jelentősen eltér. Zug például 11,9%-os effektív kulccsal szerepel, míg Genf és Zürich magasabb, 19–21% körüli kulcsot alkalmaz. A székhely megválasztása ezért közvetlen adóhatással jár.
Kapcsolódó útmutatók
🔒 Székhely és iroda Svájcban: mit kell tudni alapításkor?
Mi történik, ha a cég tényleges irányítása Magyarországon marad?
Ebben az esetben a magyar adóhatóság is érvényesíthet adóigényt, még akkor is, ha a cégnek svájci székhelye van. A magyar-svájci kettős adóztatási egyezmény alapján ugyanis az számít, hol történik a tényleges üzletvezetés. Ha az irányítás Magyarországon marad, a svájci székhely önmagában nem biztosít teljes svájci adózást.
Milyen dokumentumok kellenek a svájci bejegyzéshez és banki ügyintézéshez?
A bejegyzéshez szükséges többek között a cég neve, a pontos svájci székhelycím, a cégforma, az ügyvezetők neve, az alaptőke és a közjegyző által hitelesített alapszabály. Banki ügyintézéshez a cikk szerint érdemes előre összegyűjteni az alapszabályt, a HReg-kivonatot, az üzleti tervet és a tulajdonosi struktúrát.