Hogyan dolgozhat Svájcban 90 napnál rövidebb ideig?
Magyar állampolgárként Svájcban az egyszerűsített 90 napos bejelentési eljárás feltételei mellett, naptári évenként legfeljebb 90 tényleges munkanapon végezhető munka. Svájci munkáltatónál történő közvetlen alkalmazás esetén a bejelentést legkésőbb a munkakezdést megelőző napon kell benyújtani. Kiküldetésnél és önálló szolgáltatásnyújtásnál általában legalább nyolc nappal korábbi bejelentés szükséges; építőipari, vendéglátási, takarítási és más kiemelten ellenőrzött ágazatokban már az első munkanap bejelentésköteles.
Kik jogosultak a 90 napos egyszerűsített bejelentési eljárásra?
A 90 napos bejelentési eljárás EU/EFTA-állampolgárok rövid svájci munkavégzésére szolgál. Magyar állampolgárként Ön EU-állampolgárnak minősül, ezért az eljárás a megfelelő feltételek mellett alkalmazható lehet.
A 2026-ban érvényes tájékoztatók szerint a keret naptári évenként legfeljebb 90 tényleges munkanap. Ez nem tartózkodási napokban, nem a szerződés teljes hosszában és nem automatikusan három egymást követő hónapban értendő. A munkanapok számát ezért előre és folyamatosan is célszerű nyilvántartani.
A rövid távú bejelentési eljárás három tipikus helyzetben használható.
Munkavégzési forma | Kinek a jogviszonyában történik a munka? | A dosszié szerinti alapvető időhatár |
|---|---|---|
Svájci munkáltatónál történő munkába lépés (Stellenantritt bei einem Schweizer Arbeitgeber) | A munkavállalót közvetlenül svájci cég alkalmazza. | Legfeljebb három hónapos szerződés esetén alkalmazható. |
Kiküldött munkavállaló (entsandte Arbeitnehmende) | Egy EU/EFTA-országban működő munkáltató küldi a dolgozót svájci feladat elvégzésére. | Naptári évenként legfeljebb 90 tényleges munkanap. |
Önálló szolgáltatásnyújtó (selbstständige Dienstleistungserbringende) | Az EU/EFTA-állampolgár saját nevében, önálló vállalkozóként nyújt szolgáltatást Svájcban. | Naptári évenként legfeljebb 90 tényleges munkanap. |
A három helyzetet nem szabad összemosni. A magyar cég alkalmazottjaként svájci ügyfélnél végzett munka kiküldetésnek minősülhet, míg egy svájci munkaszerződés alapján végzett munka közvetlen svájci munkába lépés. A két esethez eltérő bejelentési határidő kapcsolódik.
A 90 napos keret a naptári évhez kötődik. A decemberben és januárban végzett munka ezért két különböző naptári év munkanapjaiba számít bele. Ettől még minden egyes munkanapnak ténylegesen Svájcban végzett munkának kell lennie, és a bejelentési szabályokat minden esetben teljesíteni kell.
A rövid távú bejelentés nem azonos a szakmai jogosultság ellenőrzésével. Szabályozott szakmánál a 90 napos bejelentés mellett szükség lehet a képesítés előzetes ellenőrzésére is a Declaration procedure eljárásban. Ennek illetékes intézménye a SBFI/SERI, vagyis a Svájci Államtitkárság az Oktatásért, Kutatásért és Innovációért.
Milyen határidőket kell betartani a bejelentés során?
A határidőket a munkavégzés jogcíme határozza meg. A legfontosabb különbség az, hogy svájci munkáltató közvetlen alkalmazásáról, vagy kiküldetésről, illetve önálló szolgáltatásnyújtásról van-e szó.
Svájci munkáltatónál történő közvetlen munkába lépésnél a munkáltatónak legkésőbb a munkakezdést megelőző napon kell megtennie a bejelentést. Ez a legfeljebb három hónapra szóló munkaszerződéses esetekre vonatkozó szabály.
Kiküldött munkavállalónál és önálló szolgáltatásnyújtónál a bejelentést legalább nyolc nappal a svájci munka megkezdése előtt kell benyújtani. A munkavégzés e szabály szerint legkorábban a bejelentést követő kilencedik napon kezdhető meg.
Mikor vannak bejelentésmentes napok kiküldetésnél?
Főszabály szerint a kiküldött munkavállalók és az önálló szolgáltatásnyújtók első nyolc munkanapja naptári évenként bejelentésmentes napnak (meldefreie Tage) számít. Ez azonban nem általános felmentés minden szakmában és minden helyzetben.
Ha a tervezett kiküldetés nyolc munkanapnál hosszabb, a bejelentést nem csak a kilencedik naptól kell megtenni. Ilyenkor már az első svájci munkanapra be kell jelenteni a munkát, és a nyolcnapos előzetes határidőt is be kell tartani.
Példa: ha egy magyar vállalkozás alkalmazottja 12 munkanapra utazik Svájcba szerelési feladatra, a bejelentésmentes első nyolc nap szabályára nem lehet úgy hivatkozni, hogy csak a kilencedik munkanaptól történjen bejelentés. A teljes, 12 napos tervezett munkavégzést az első munkanaptól kell bejelenteni.
Mi történik vészhelyzetben?
Kritikus géphiba vagy infrastruktúra-kár elhárítása olyan vészhelyzet lehet, amelyben el lehet térni a nyolcnapos előzetes határidőtől. Ilyenkor a bejelentést legkésőbb a munkakezdés napján kell beadni, az eltérést alátámasztó igazolással együtt.
A vészhelyzeti kivétel nem kényelmi megoldás rövid határidejű üzleti megrendelésre. A kivételes körülmény igazolása szükséges, ezért az ilyen ügyeknél a dokumentációt meg kell őrizni.
Mely ágazatokban kötelező a bejelentés már az első naptól kezdve?
Bizonyos fokozottan ellenőrzött ágazatokban a kiküldött munkavállalók és önálló szolgáltatók nem hivatkozhatnak az első nyolc munkanap bejelentésmentességére. Ezekben az ágazatokban a bejelentés már az első munkanaptól kötelező.
A 2026-os tájékoztatás szerint az első naptól bejelentésköteles ágazatok a következők:
Építőipar és szakipar: minden olyan rövid svájci munka, amely az építő- és szakipari tevékenységek körébe tartozik, az első naptól bejelentendő.
Kert- és tájépítészet: a kertészeti, parképítési és tájépítészeti munka nem használhatja az első nyolc nap általános mentességét.
Vendéglátás és szállodaipar: a gasztronómiai és szálláshely-szolgáltatási munkák az első munkanaptól bejelentéskötelesek.
Takarítóipar: a takarítási szolgáltatásnál már az első svájci munkanap előtt el kell végezni az előírt bejelentést.
Biztonsági és őrszolgálat: az őrzési, védelmi és biztonsági szolgáltatások az első naptól a szigorúbb szabály alá esnek.
Utazókereskedelem: az utazó kereskedők tevékenységénél az első napi bejelentési kötelezettség az alapelv.
Erotikus szolgáltatások: ebben az ágazatban is az első naptól kötelező a bejelentés.
Az utazókereskedelemben fontos kivétel, hogy cirkuszok és vásárok esetén a bejelentési kötelezettség csak a kilencedik naptól áll fenn. Ez a kivétel kizárólag erre a körre vonatkozik; más utazókereskedelmi tevékenység esetén nem feltételezhető automatikusan.
Az első naptól bejelentésköteles ágazatoknál a nyolcnapos előzetes határidőt is figyelembe kell venni. A „már az első naptól” tehát nem azt jelenti, hogy a bejelentés a munkakezdés napján is elegendő lenne, hanem azt, hogy a munka első napjára kell szabályosan bejelenteni a tevékenységet.
Hogyan kell benyújtani a bejelentést az EasyGov rendszerében?
A rövid távú munkavégzés online bejelentési felülete az EasyGov.swiss. Az online rendszer 2025 márciusa óta a rövid távú munkavégzés bejelentési eljárásának digitális felülete.
A bejelentés előtt először a munkavégzés formáját kell tisztázni: közvetlen svájci alkalmazásról, kiküldetésről vagy önálló szolgáltatásnyújtásról van-e szó. A helytelen kategória választása hibás bejelentéshez és határidős problémához vezethet.
A gyakorlati folyamat a következő logikát követi:
Azonosítsák a megfelelő jogcímet: külön kell kezelni a svájci munkáltatónál történő munkába lépést, a kiküldést és az önálló szolgáltatásnyújtást.
Számolják meg az adott naptári évi svájci munkanapokat: a 90 napos korlát tényleges munkanapokra vonatkozik.
Ellenőrizzék, hogy az ágazat első napi bejelentésköteles-e: építőipari, vendéglátási vagy takarítási feladatnál például nem alkalmazható az általános nyolcnapos mentesség.
Tartsák be a megfelelő előzetes határidőt: kiküldetésnél és önálló szolgáltatásnál legalább nyolc nappal a kezdés előtt kell benyújtani a bejelentést.
Az EasyGov.swiss rendszerben küldjék be a bejelentést: a rendszer használata a rövid távú bejelentési eljárás online útja.
Őrizzék meg a bejelentés és az esetleges igazolások dokumentációját: ez különösen vészhelyzeti kivétel vagy hatósági ellenőrzés esetén lehet lényeges.
Maga a bejelentési eljárás ingyenes. Ez nem jelenti azt, hogy minden kantoni adminisztratív dokumentum vagy papíralapú igazolás mindenütt díjmentes lenne. A kantonok gyakorlata és az esetleges igazolási díjak eltérhetnek, ezért a munkavégzés helye szerinti kanton tájékoztatását is ellenőrizni kell.
A SEM, vagyis az Állami Migrációs Titkárság (Staatssekretariat für Migration) országos keretet ad az eljáráshoz, de a kantoni végrehajtási gyakorlatban lehetnek eltérések. Nem célszerű abból kiindulni, hogy egy Basel-Stadtban alkalmazott adminisztratív lépés Zürichben, Bernben vagy Graubündenben teljesen azonos formában jelenik meg.
Milyen svájci bér- és munkaügyi szabályokat kell kötelezően betartani?
A bejelentés nem pusztán bevándorlási adminisztráció. A Svájcba kiküldött munkavállalók foglalkoztatásánál a svájci kiküldetési szabályokat, így az Entsendegesetz elveit is figyelembe kell venni.
A kiküldő munkáltatónak a svájci munkavégzésre vonatkozó helyi, ágazati és kantonális foglalkoztatási feltételeket kell biztosítania. Ide tartoznak a következők:
Helyi és ágazati bérminimumok: a díjazásnak igazodnia kell az adott munkavégzési helyen és ágazatban irányadó svájci követelményekhez.
Kantonális minimálbérek: ahol létezik kantoni szintű minimálbér, azt is figyelembe kell venni.
Munkaidőre vonatkozó szabályok: a munkavégzés időtartamát a svájci munkaügyi előírások szerint kell szervezni.
Pihenőidőre vonatkozó szabályok: a munkavállaló pihenőidejére vonatkozó helyi követelményeket is teljesíteni kell.
A magyar munkaszerződés vagy a magyar bérszint önmagában nem írja felül ezeket a svájci követelményeket. A tényleges munkavégzés helye, az ágazat és adott esetben a kanton is meghatározza, milyen minimumfeltételek irányadók.
Ez különösen az építőipari, vendéglátási, takarítási és egyéb ellenőrzött ágazatokban jelent kockázatot. A hatóságok a bejelentés szabályszerűségét és a foglalkoztatási feltételek betartását is vizsgálhatják.
Mikor lép életbe a svájci állásbejelentési kötelezettség a munkáltatóknak?
A svájci állásbejelentési kötelezettség (Stellenmeldepflicht) nem azonos a 90 napos munkavégzéshez kapcsolódó személyi bejelentéssel. Ez a szabály a svájci munkáltató által betöltendő álláshelyre vonatkozik, nem a kiküldött munkavállaló rövid távú bejelentésére.
Ha egy svájci munkáltató magas munkanélküliséggel érintett foglalkozásban kíván munkavállalót felvenni, az állást először a RAV-nál (Regionales Arbeitsvermittlungszentrum, regionális munkaügyi központ) kell bejelentenie. A nyilvános meghirdetés előtt öt munkanapos zárlati időt kell betartani.
2026-tól a bejelentésköteles foglalkozások köre a foglalkoztatottak 10,8%-át érinti, míg korábban ez az arány 6,5% volt. A 2026-os küszöb a legalább 5%-os munkanélküliségi rátával érintett foglalkozásokra vonatkozik.
A 2026-ban újonnan bejelentésköteles foglalkozások közé tartoznak a szakácsok, valamint az irodai és szállodai takarítók, illetve kisegítő személyzet. Ezeknél az érintett foglalkozási csoportoknál a munkanélküliségi ráta 5,3%, vagyis meghaladja az 5%-os törvényi küszöböt.
A svájci munkáltatónak ezért két külön ellenőrzést kell elvégeznie:
Meg kell vizsgálnia, hogy a külföldi munkavállaló rövid távú foglalkoztatásához szükséges-e a 90 napos bejelentési eljárás.
Meg kell vizsgálnia, hogy az adott álláshelyre vonatkozik-e a Stellenmeldepflicht, vagyis az előzetes RAV-bejelentési kötelezettség.
Milyen büntetésekre számíthat, aki elmulasztja a bejelentést?
A bejelentési kötelezettség elmulasztása, a határidő megsértése vagy hibás adatok közlése közigazgatási bírságot vonhat maga után. A 2026-os zürichi tájékoztató szerint a bírság összege akár 5 000 CHF is lehet, és ezen felül eljárási díjak is felmerülhetnek.
A kockázat nem kizárólag akkor áll fenn, ha egyáltalán nincs bejelentés. Problémát jelenthet az is, ha a bejelentés késve történik, a munkavégzés formája hibásan van megadva, vagy a közölt adatok nem felelnek meg a tényleges helyzetnek.
Különösen kockázatos a következő három helyzet:
A kiküldetés nyolc munkanapnál hosszabb, de a bejelentést csak a kilencedik napra tervezik: ilyen esetben már az első munkanapot be kell jelenteni.
Az első naptól bejelentésköteles ágazatban hivatkoznak a nyolcnapos mentességre: az építőiparban, vendéglátásban vagy takarításban ez nem alkalmazható.
A vészhelyzeti kivételt igazolás nélkül használják: a nyolcnapos határidőtől való eltéréshez a rendkívüli körülményt dokumentálni kell.
A szabályos adminisztráció alapja a munkanapok pontos nyilvántartása, a megfelelő bejelentési kategória kiválasztása és a határidők betartása. Egy rövid, néhány napos svájci feladatnál is szükséges lehet előzetes tervezés.
Források
Basel-Stadt: Meldeverfahren für kurzfristige Erwerbstätigkeit
EasyGov.swiss: Online-Meldeverfahren für kurzfristige Erwerbstätigkeit
EasyGov.swiss: Online-Meldeverfahren für kurzfristige Erwerbstätigkeit – Medienmitteilung
Kapcsolódó cikkek a Tudástárban
Röviden
Az EU/EFTA-állampolgárok Svájcban naptári évenként legfeljebb 90 tényleges munkanapot dolgozhatnak az egyszerűsített bejelentési eljárás keretében, a jogviszonytól és az ágazattól függő határidőkkel. Kiküldetésnél és önálló szolgáltatásnyújtásnál általában legalább nyolc nappal korábban kell bejelenteni a munkát, de több ellenőrzött ágazatban már az első munkanaptól kötelező a bejelentés. A bejelentés elmulasztása vagy hibás teljesítése Zürichben akár 5000 CHF bírságot is eredményezhet.
Lényeges tudnivalók
- Azonosítsa előre, hogy közvetlen svájci alkalmazásról, kiküldetésről vagy önálló szolgáltatásnyújtásról van-e szó, mert ettől függ a határidő.
- Tartsa nyilván a naptári évben Svájcban ténylegesen ledolgozott munkanapokat, és ne szerződéses vagy tartózkodási napokkal számoljon.
- Kiküldetésnél és önálló szolgáltatásnyújtásnál legalább nyolc nappal a munkakezdés előtt nyújtsa be a bejelentést az EasyGov.swiss rendszerben.
- Ellenőrizze, hogy a tevékenység első naptól bejelentésköteles ágazatba tartozik-e; ilyen esetben nem alkalmazható az első nyolc munkanap általános mentessége.
- Szabályozott szakma esetén külön ellenőrizze a képesítés Declaration procedure keretében szükséges előzetes vizsgálatát az SBFI/SERI-nél.
- A bejelentés mellett biztosítsa a svájci bér-, munkaidő- és pihenőidő-szabályok teljesítését, és őrizze meg a bejelentéshez kapcsolódó dokumentumokat.
Gyakori kérdések
Magyar állampolgárként dolgozhatok-e Svájcban 90 napnál rövidebb ideig bejelentéssel?
Igen, magyar állampolgárként Ön EU-állampolgárnak minősül, ezért a feltételek teljesülése esetén alkalmazható lehet az egyszerűsített bejelentési eljárás. A keret naptári évenként legfeljebb 90 tényleges svájci munkanapra vonatkozik, nem a tartózkodási napok vagy a szerződés teljes időtartamára.
Mikor kell bejelenteni a svájci munkavégzést?
Svájci munkáltatónál történő közvetlen munkába lépésnél a munkáltatónak legkésőbb a munkakezdést megelőző napon kell benyújtania a bejelentést. Kiküldött munkavállalónál és önálló szolgáltatásnyújtónál általában legalább nyolc nappal a munkakezdés előtt szükséges a bejelentés.
Minden kiküldetésnél bejelentésmentes az első nyolc munkanap?
Nem. A nyolc munkanapos mentesség főszabálya nem vonatkozik többek között az építőiparra, szakiparra, kert- és tájépítészetre, vendéglátásra, szállodaiparra, takarításra, biztonsági szolgáltatásokra, utazókereskedelemre és erotikus szolgáltatásokra. Ha a tervezett kiküldetés nyolc munkanapnál hosszabb, a teljes munkavégzést már az első naptól be kell jelenteni.
Hogyan kell benyújtani a rövid távú munkavégzés bejelentését?
A bejelentést az EasyGov.swiss online rendszerében kell benyújtani. Először a megfelelő jogcímet kell kiválasztani, majd ellenőrizni kell a munkanapok számát, az ágazati szabályokat és az előzetes határidőt. A bejelentés és az esetleges igazolások dokumentációját célszerű megőrizni.
Mi történik vészhelyzeti kiküldetés esetén?
Kritikus géphiba vagy infrastruktúra-kár elhárítása esetén eltérés engedhető a nyolcnapos előzetes határidőtől. Ilyenkor a bejelentést legkésőbb a munkakezdés napján kell benyújtani, és a vészhelyzetet igazoló dokumentumokat is csatolni, illetve megőrizni szükséges. Rövid határidejű üzleti megrendelés önmagában nem vészhelyzeti kivétel.
Milyen szabályokat kell betartani a svájci bejelentés mellett?
A bejelentés nem váltja ki a svájci foglalkoztatási szabályok betartását. Kiküldetésnél a helyi, ágazati és kantonális bérminimumokat, valamint a svájci munka- és pihenőidőre vonatkozó előírásokat is teljesíteni kell. A magyar munkaszerződés vagy magyar bérszint önmagában nem írja felül ezeket a követelményeket.
Mekkora bírság járhat a bejelentés elmulasztásáért?
A bejelentés elmulasztása, késedelmes benyújtása vagy hibás adatok közlése közigazgatási bírságot vonhat maga után. A 2026-os zürichi tájékoztató szerint a bírság összege akár 5000 CHF is lehet, amelyhez eljárási díjak is társulhatnak. Különösen kockázatos az első naptól bejelentésköteles ágazatokban a nyolcnapos mentességre hivatkozni.
Ez az útmutató regisztráció után elérhető
Az indulási időszakban a teljes tudástár díjmentes regisztrációval használható.
0 CHF az indulási időszakban
- Összes útmutató és checklist
- Letölthető PDF sablonok
- Minta dokumentumok (bérleti szerződés, bejelentkezési nyomtatvány)
- Előzetes hozzáférés új tartalmakhoz
Előnézet - az útmutató bejelentkezés után folytatódik
Kapcsolódó útmutatók
- Hogyan dolgozhat Svájcban 90 napig engedély nélkül?
- Hogyan dolgozhat magyar állampolgár 90 napon belül Svájcban?