Hogyan dolgozhat magyar állampolgár 90 napon belül Svájcban?

Milyen esetekben elegendő a 90 napos bejelentési eljárás a munkavállaláshoz?

Az EU/EFTA-állampolgárok – így a magyar állampolgárok – számára a rövid távú munkavégzéshez (Erwerbstätigkeit bis zu 90 Tagen) alkalmazható a bejelentési eljárás, ha a svájci keresőtevékenység egy naptári évben nem haladja meg a 90 tényleges munkanapot. A szabály a Svájc és az EU közötti szabad mozgásról szóló megállapodásra (Freizügigkeitsabkommen, FZA) épül.

A 90 napos keret szövetségi szabály, amelyet a migrációs ügyekért felelős államtitkárság, a SEM (State Secretariat for Migration) ismertet. A keret nem kantononként értendő: a Svájcban végzett munkanapokat országos szinten kell figyelni.

A rövid távú bejelentési rendszer három, egymástól lényegesen eltérő helyzetben lehet releváns:

A 90 napos szabály nem egyenlő a korlátlan, három hónapos svájci munkavállalási lehetőséggel. A döntő adat a ténylegesen ledolgozott munkanapok száma. Egy rövid, több részletben teljesített svájci projekt esetén ezért minden helyszíni munkanapot nyilván kell tartani.

Mit jelent a 90 tényleges munkanap?

A 90 napos keret naptári évre vonatkozik, tehát január 1. és december 31. között kell számolni. Nem vihető át a fel nem használt keret a következő évre.

Például ha egy Magyarországról kiküldött szakember februárban 12, májusban 18, szeptemberben 20, novemberben pedig 15 napot dolgozik Svájcban, akkor az adott naptári évben 65 tényleges munkanapot használt fel. A fennmaradó keret ebben a példában 25 munkanap.

A külföldi munkáltató nem abból indulhat ki, hogy ugyanannak a munkavállalónak több külön ügyfele vagy több svájci projektje automatikusan külön 90 napos keretet jelent. A munkavállaló saját, éves korlátját kell követni.

Miért kell a kiküldő vállalkozás napjait is külön számolni?

Kiküldetésnél két külön 90 napos korlát van:

1. A kiküldő vállalkozás éves 90 munkanapos kerete: azt mutatja, hogy az adott külföldi vállalkozás összesen hány tényleges munkanapon nyújtott szolgáltatást Svájcban.

2. Az egyes kiküldött munkavállalók saját éves 90 munkanapos kerete: azt mutatja, hogy az adott személy hány tényleges munkanapot dolgozott Svájcban.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vállalkozás és a munkavállaló kerete egymástól függetlenül is elfogyhat. Nem keletkezik 180 napos lehetőség attól, hogy két külön korlátról van szó.

Ha akár a vállalkozás, akár az érintett munkavállaló eléri a 90 tényleges munkanapot, a 90 napos bejelentési eljárás már nem elegendő az adott további svájci munkavégzéshez. Ilyen helyzetben a konkrét projekt és kanton szerint a hatáskörrel rendelkező svájci hatóságnál kell tisztázni a további lehetőségeket.

A napok vállalati és személyi nyilvántartása ezért nem adminisztratív formaság. Különösen építőipari, szerelési, informatikai, karbantartási és tanácsadási projekteknél célszerű munkavállalónként, projektként, munkavégzési hellyel és dátummal dokumentálni minden svájci munkanapot.

Mikor mentesülhetünk a bejelentési kötelezettség alól az első 8 napban?

Az első 8 munkanapra vonatkozó bejelentésmentesség csak EU/EFTA-ból érkező kiküldöttekre és önálló szolgáltatókra vonatkozhat, és csak meghatározott ágazatokon kívül. Svájci munkáltatónál történő munkakezdésre ez a 8 napos mentesség nem alkalmazható.

A 8 napos szabály (8-Tage-Regelung, bejelentésmentesség: Meldefreiheit) szerint a kiküldött munkavállalók és az önálló szolgáltatók naptári évenként az első 8 munkanapra mentesülhetnek a bejelentési kötelezettség alól. A Basel-Stadt kanton tájékoztatója ezt a kivételt a rövid távú, bejelentési rendszerben végzett tevékenységeknél ismerteti.

A szabályt szűken kell értelmezni. Nem arról van szó, hogy minden rövid svájci munka automatikusan „bejelentésmentes 8 napig”, hanem arról, hogy kizárólag bizonyos jogállású szolgáltatók és bizonyos tevékenységek eshetnek a kivétel alá.

Mely ágazatokban nincs 8 napos mentesség?

Az alábbi ágazatokban a bejelentés már az első munkanaptól kötelező:

• Építőipar: építési, szerelési és építési helyszínhez kapcsolódó tevékenységnél nincs 8 napos bejelentésmentesség.

• Vendéglátás és szállodaipar: éttermi, catering- és szálláshely-szolgáltatási munkánál az első naptól be kell jelenteni a tevékenységet.

• Kertészet: a kertészeti munkák a kivételi ágazatok közé tartoznak, ezért a bejelentés az első naptól szükséges.

• Takarítás: takarítási szolgáltatás esetén nincs első 8 napra szóló mentesség.

• Biztonsági szolgáltatások: őrzésvédelmi, biztonsági szolgáltatásoknál az első munkanaptól bejelentési kötelezettség áll fenn.

• Erotikus iparágak: az itt végzett tevékenységekre sem alkalmazható a 8 napos mentesség.

Ha a tervezett kiküldetés vagy önálló szolgáltatás eleve meghaladja a 8 munkanapot, a bejelentést nem a kilencedik naptól kell megtenni. Ilyenkor a bejelentés már az első munkanaptól kötelező.

Ez a szabály gyakori félreértések forrása. Ha például egy magyar kivitelező előre tudja, hogy a svájci helyszíni munka 12 munkanapot vesz igénybe, nem kezdheti el bejelentés nélkül az első 8 napot. A teljes, előre tervezett munkavégzést a megfelelő határidővel be kell jelenteni.

Az ágazati besorolásnál nem elegendő a vállalkozás magyarországi főtevékenységi köre. A ténylegesen Svájcban végzett munka tartalma lehet döntő. Határesetben különösen indokolt a munkavégzés helye szerint illetékes kanton vagy a hivatalos tájékoztatási felület ellenőrzése.

Hogyan zajlik az online bejelentés az EasyGov.swiss felületén?

A rövid távú keresőtevékenység online bejelentési eljárása 2025. március 17. óta az EasyGov.swiss állami online portálon érhető el. A portálon keresztül történik a munkavégzés 90 napon belüli bejelentése (Meldeverfahren).

Az EasyGov.swiss szövetségi online ügyintézési felület, ugyanakkor a bejelentés feldolgozásában a munkavégzés helye szerinti kanton is szerepet kaphat. Ezért a projekt helyszíne, a munkavégzés dátuma és a tevékenység pontos besorolása adminisztratív szempontból is lényeges.

Milyen előkészítés szükséges a bejelentéshez?

Svájci munkáltatónál történő rövid távú munkakezdésnél a bejelentési kötelezettséget a munkakezdéshez kell igazítani. Kiküldetésnél és önálló szolgáltatásnál a külföldi vállalkozásnak vagy az önálló szolgáltatónak EasyGov-regisztrációra van szüksége.

A külföldi kiküldő vállalkozásoknak és az önálló szolgáltatóknak svájci vállalkozási azonosítóval, úgynevezett UID-val (Unternehmens-Identifikationsnummer) is rendelkezniük kell. Az UID a svájci vállalkozási azonosító, nem azonos a magyar adószámmal vagy a magyar cégjegyzékszámmal.

Az UID igénylése díjmentes. A jóváhagyás azonban akár 14 napot is igénybe vehet a rendelkezésre álló tájékoztatás szerint. Bár a bejelentési folyamat az UID-igénylés megindításakor elkezdhető, a projekt indulását nem célszerű az utolsó napokra hagyni.

Milyen sorrendben érdemes tervezni?

A bejelentés technikai elindítása előtt célszerű rögzíteni a svájci megbízás alapadatait és a munkanapokat. A következő sorrend a határidők betartását segíti:

1. A munkavégzés jogállásának meghatározása: el kell különíteni a svájci munkáltatónál létrejövő munkaviszonyt, a kiküldetést és az önálló szolgáltatást.

2. A 90 napos éves keret ellenőrzése: kiküldetésnél a vállalkozás és az érintett munkavállaló korábbi svájci munkanapjait is külön össze kell számolni.

3. Az ágazati kivétel vizsgálata: meg kell állapítani, alkalmazható-e egyáltalán a 8 napos mentesség, vagy a bejelentés az első naptól kötelező.

4. EasyGov-regisztráció és UID előkészítése: külföldi kiküldő vállalkozásnak és önálló szolgáltatónak időben el kell indítania az azonosító ügyintézését.

5. A bejelentés határidőre történő benyújtása: a határidő a munkavégzés formájától függ, ezért nem lehet minden esetre ugyanazt a dátumot alkalmazni.

6. A svájci bér- és munkaügyi feltételek ellenőrzése: a bejelentés nem mentesít a kiküldetési törvény és az adott ágazat szabályai alól.

A SEM, a SECO (Staatssekretariat für Wirtschaft) és az illetékes kanton tájékoztatása együtt adja a legbiztonságosabb kiindulópontot. Zürich kanton például külön oldalon ismerteti az EU/EFTA-állampolgárok bejelentési eljárását.

Milyen bejelentési határidők vonatkoznak a svájci állásra, a kiküldetésre és az önálló szolgáltatásra?

Svájci munkáltatónál történő munkakezdésnél a bejelentést legkésőbb a munkavégzés kezdete előtti napon kell megtenni. Kiküldetésnél és önálló szolgáltatásnál a bejelentést legalább 8 naptári nappal a svájci munka megkezdése előtt kell benyújtani.

A két szabály közötti különbség jelentős. A „8 napos szabály” és a „8 naptári napos bejelentési határidő” nem ugyanaz.

A „legkésőbb előző nap” és a „legalább 8 naptári nap” közti különbséget a szerződéskötéskor is kezelni kell. Egy magyar munkavállaló közvetlen svájci rövid távú állásánál más a határidő, mint amikor egy magyar cég küldi ki ugyanazt a személyt svájci ügyfélhez.

A határidőket a munkakezdéshez kell igazítani, nem a szerződés aláírásához, az utazás dátumához vagy a számla kiállításához. A helytelen időzítésből eredő kockázat különösen nagy lehet, ha a svájci megrendelő a munka azonnali megkezdését várja el.

Milyen svájci bér- és munkaügyi szabályokat kell kötelezően betartani?

Kiküldött munkavállalóknál a svájci kiküldetési törvény (Entsendegesetz, EntsG) alapján biztosítani kell a svájci minimálbért vagy a helyileg és szakmailag szokásos bért, valamint a svájci munka- és pihenőidőre vonatkozó szabályok betartását. Svájcban nincs egységes, az egész országra érvényes szövetségi minimálbér.

A megfelelő bér tehát nem állapítható meg egyetlen országos összegből. A munkavégzés helye, a szakma, az adott ágazat és az alkalmazandó kollektív szerződés is meghatározó lehet.

A kollektív szerződés német megnevezése Gesamtarbeitsvertrag, rövidítése GAV. Egy általánosan kötelező GAV adott szakmában vagy ágazatban kötelező bér- és munkafeltételeket írhat elő. A külföldi munkáltatóra is vonatkozhatnak az ilyen svájci előírások, ha munkavállalót küld Svájcba.

Mely kantonokban van saját törvényi minimálbér?

A rendelkezésre álló tájékoztatás szerint a saját törvényi minimálbért alkalmazó kantonok példái:

• Genf kanton

• Neuchâtel kanton

• Jura kanton

• Ticino kanton

• Basel-Stadt kanton

Ez nem jelenti azt, hogy e kantonokban minden munkára automatikusan ugyanaz az órabér vonatkozik. A kantonális szabály, a GAV és a helyileg, szakmailag szokásos bér viszonyát mindig az adott munka esetében kell ellenőrizni.

A svájci bérviszonyok előzetes ellenőrzéséhez elérhető a Nemzeti bérkalkulátor (Nationaler Lohnrechner). A kalkulátorban a munkavégzés helye és a szakma is befolyásolja az eredményt, ezért a svájci projekt tényleges helyszínét kell alapul venni.

Mikor merülhet fel kauciókötelezettség?

Bizonyos, GAV hatálya alá tartozó ágazatokban a külföldi cégeknek a kiküldetés előtt kauciót kell elhelyezniük a svájci paritásos bizottságoknál. A rendelkezésre álló tájékoztatás szerint ez például az építőiparban és a burkolói tevékenységeknél lehet releváns.

A kaució nem általános, minden külföldi vállalkozásra vonatkozó díj. Csak meghatározott, kollektív szerződés által szabályozott ágazatokban merülhet fel. A megbízás elfogadása előtt ezért célszerű ellenőrizni, hogy az adott tevékenység GAV-hatály alá esik-e, és milyen előzetes kötelezettségek kapcsolódnak hozzá.

A svájci bér- és munkaügyi megfelelés nem pusztán a munkaszerződésben rögzített fizetés kérdése. A helyileg szokásos bér, a munkaidő, a pihenőidő és az esetleges GAV-előírások együttesen számítanak.

Források

• State Secretariat for Migration (SEM): Meldeverfahren für kurzfristige Erwerbstätigkeit —

• State Secretariat for Migration (SEM): Notification procedure for short-term employment —

• EasyGov.swiss: Online-Meldeverfahren für kurzfristige Erwerbstätigkeit —

• EasyGov.swiss: Schweizer Online-Schalter für Unternehmen —

• entsendung.admin.ch: Schweizerisches Meldeverfahren und Entsendung —

• entsendung.admin.ch: Nationaler Lohnrechner —

• arbeit.swiss: Personal international beschäftigen —

• Basel-Stadt: Meldeverfahren für kurzfristige Erwerbstätigkeit —

• Zürich kanton: Meldeverfahren für EU/EFTA-Staatsangehörige —

• WKO: Meldepflicht laut Entsendegesetz in der Schweiz —

• Handwerk International: Neues Meldeverfahren seit 17. März 2025 —

• IHK Gera: Schweizer Lohnrechner für Entsendungen —

• WKO: Flankierende Massnahmen in der Schweiz —

• IHK Hochrhein-Bodensee: Arbeitnehmerentsendung in die Schweiz —

Kapcsolódó cikkek a Tudástárban

• Svájci tartózkodási engedélyek 2026-ban: L, B és C típus magyaroknak

• Hogyan vezethet be szolgáltatást Svájcban magyar cégként?

• Mi az L engedély és hogyan szerzem meg Svájcban?