Mennyire erős az angoloktatás a svájci középiskolákban?
Az angoloktatás Svájcban a kötelező nyelvtanulás része, de erősségét nem lehet egységesen, országos szinten megítélni. A kantonok döntnek az óraszámokról, a helyi tanterv és az iskola típusa pedig a tanítás szervezését is befolyásolja. Egy gyermek helyzetének megítéléséhez az iskola angoltanterve, értékelési rendje, a szóbeli készségek szerepe és az előzetes tudás kezelésének módja ad közvetlen információt.
Miért tanulhatnak másképp angolul a zürichi és a genfi diákok?
Svájcban az iskolaügy kantonális hatáskör, ezért nincs országosan egységes angoltanterv, óraszám vagy tanítási módszertan. Egy zürichi és egy genfi tanuló egyaránt tanul angolul, de az oktatás helyi szervezése eltérő lehet.
A kereteket az EDK, vagyis a Svájci Kantonális Oktatási Miniszterek Konferenciája (Schweizerische Konferenz der kantonalen Erziehungsdirektorinnen und -direktoren) koordinálja. A kantonok ugyanakkor saját hatáskörben alakítják ki az oktatás részleteit.
Ebben szerepet kapnak az EDK kerettantervei és a regionális harmonizációs megállapodások. Ezek közé tartozik a HarmoS-Konkordat, vagyis a kötelező iskolarendszer egyes elemeinek harmonizációját célzó megállapodás.
A német nyelvű régiókban a Lehrplan 21, a francia nyelvű Svájcban pedig a Plan d’études romand (PER) fontos tájékozódási pont lehet a tantervi kérdésekben. Egy család számára ebből az következik, hogy nem elegendő annyit kérdezni: „Van-e angol az iskolában?” A tényleges kérdés az, hogy az adott kantonban és az adott iskolai szinten hogyan épül fel az angol tanulása.
Mit jelent a kantonális különbség a gyakorlatban?
A kantonok saját hatáskörben határozzák meg az óraszámokat. Ezért az angoloktatás intenzitását nem lehet egyetlen, egész Svájcra érvényes heti óraszámmal leírni.
A tanítás szervezése is eltérhet. Az iskola típusa, a tanuló oktatási útja és a helyi tanterv egyaránt befolyásolhatja, milyen szerepet kap az angol.
Kérdés | Svájci alapelv | Mit jelent a családnak? |
|---|---|---|
Kötelező-e az angol? | Az EDK-Sprachenstrategie szerint az angol a két kötelező idegen nyelv egyike. | Az angol a közoktatási nyelvtanulás része. |
Egységes-e az óraszám? | Nem, a kantonok saját hatáskörben döntenek róla. | A konkrét iskola órarendjét külön kell elkérni. |
Egységes-e a módszertan? | Nem létezik országos szövetségi módszertan. | Az angolóra felépítéséről közvetlenül az iskolától célszerű érdeklődni. |
Melyik másik nyelv szerepel az angol mellett? | Egy második nemzeti nyelv is kötelező. | A kanton nyelvi környezete különösen fontos az iskolaválasztásnál. |
Mit ír elő a svájci nyelvstratégia az angolórákról?
Az EDK nemzeti nyelvi stratégiája, az EDK-Sprachenstrategie szerint minden diáknak két idegen nyelvet kell tanulnia a kötelező iskolaévek során: egy második nemzeti nyelvet és angolt. Ez az angol stabil helyét jelenti a svájci közoktatásban.
A második nemzeti nyelv lehet német, francia vagy olasz. Hogy melyik nyelv kerül előtérbe, az a kanton nyelvi környezetétől függhet.
Az alsó középfokú oktatásban, vagyis a Sekundarstufe I szintjén az angol a nyelvi képzés egyik eleme. A magyar családok gyakran „középiskolaként” említik ezt a szintet, de Svájcban érdemes pontosan megkülönböztetni az alsó és a felső középfokot.
*Alsó középfokú oktatás (Sekundarstufe I, Sekundarschule):* a kötelező iskola felső szakasza, ahol a tanuló idegennyelv-oktatásban is részt vesz.
*Felső középfokú oktatás (Sekundarstufe II):* a kötelező iskola utáni oktatási szint.
*Gimnázium (Gymnasium, illetve egyes kantonokban Kantonsschule):* a felső középfok egyik intézménytípusa, amelynek nyelvi kínálatát szintén a helyi szabályozás és az iskola programja alakítja.
A két idegen nyelv elve nem azt jelenti, hogy minden iskolában azonos időkeret, azonos tankönyv vagy azonos beszédközpontú módszer működik. A kötelező nyelvtanulás és az oktatás konkrét minősége két külön kérdés.
Miért fontos ez a Svájcba költöző magyar családoknak?
Egy Magyarországról érkező gyermek számára az angolóra csak egy része a nyelvi beilleszkedésnek. A családnak az iskola oktatási nyelvét, a második nemzeti nyelvet és az angol helyét együtt célszerű áttekintenie.
Ha a gyermek korábban magyar iskolában tanult angolul, nem érdemes automatikusan abból kiindulni, hogy Svájcban ugyanott tart majd a tananyag. Az eltérő tanterv, az eltérő nyelvi sorrend és a kantonális szervezés miatt az egyéni iskolai helyzetet kell tisztázni.
A magyar családok számára különösen hasznos három szempontot előre végiggondolni:
Milyen nyelven zajlik a mindennapi oktatás? Az angolóra nem helyettesíti a helyi iskolai nyelv elsajátítását, amely a többi tantárgy megértéséhez is meghatározó lehet.
Milyen előzetes angoltudással érkezik a gyermek? Az iskolával célszerű átbeszélni, hogyan illeszkedik a gyermek korábbi angoltanulása a helyi osztály munkájába.
Milyen oktatási út áll a gyermek előtt? A Sekundarstufe I, a Sekundarstufe II és a gimnáziumi út eltérő lehet. A nyelvi tárgyak helyét ezért nem önmagában, hanem a teljes iskolai pálya részeként érdemes értelmezni.
A költözés előtt a szülőnek nemcsak a lakóhely kantonját, hanem a kijelölt körzeti iskola nyelvi programját is célszerű ellenőriznie. Ez különösen akkor lényeges, ha a család a gyermek angol nyelvű továbbtanulását is fontos szempontnak tekinti.
Valóban gyengébb a svájci fiatalok angoltudása a nemzetközi átlagnál?
Erre a kérdésre nem adható egységes, országos válasz pusztán abból, hogy Svájcban kötelező az angol tanulása. A kötelező tantárgyi helyzet nem azonos azzal, hogy minden kantonban, iskolatípusban és tanulói csoportban azonos eredmény születik.
Az EF English Proficiency Index (EF EPI) neve gyakran felmerül, amikor országok angoltudását hasonlítják össze. Egy gyermek konkrét iskolai angoltudásának megítéléséhez azonban a család számára közvetlenebb információt ad az iskola tanterve, értékelési rendje és a gyermek saját nyelvi előzménye.
A „jó angoloktatás” több különálló kérdést takarhat:
Milyen szerepet kap a beszédkészség az angolórán?
Hogyan mérik az írásbeli és szóbeli teljesítményt?
Van-e lehetőség felzárkózásra vagy magasabb szintű munkára?
Hogyan kezelik azt, ha a gyermek korábban más tanterv szerint tanult angolul?
Milyen kapcsolatban áll az angol a második nemzeti nyelv tanulásával?
Az iskola által adott válaszok értelmezésekor célszerű kerülni az általános nemzeti összehasonlításokat. Svájc decentralizált oktatási rendszerében egy konkrét intézmény gyakorlata sokkal fontosabb lehet a család mindennapjai szempontjából.
Milyen kihívásokkal küzdhetnek az állami iskolák angoltanárai?
Az angoloktatás minőségét nemcsak a tanterv és az óraszám befolyásolja, hanem a tanári feladatkör is. Előfordul, hogy angoltanárok más tárgyakat, például németet is tanítanak.
Egyes beszámolók ezt esetenként módszertani merevséggel vagy kiejtési hiányosságokkal hozzák összefüggésbe. Ez nem jelenti azt, hogy minden iskola vagy minden tanár esetében ilyen probléma áll fenn, de indokolja, hogy a szülő konkrét kérdéseket tegyen fel az oktatás gyakorlatáról.
A korai idegennyelv-oktatás Svájcban oktatáspolitikai vita tárgya is. Az FDP és egyes kantonális kezdeményezések a korai, általános iskolai idegennyelv-oktatás megszüntetését javasolták, és azt vetették fel, hogy a nyelvtanulás a Sekundarstufe I szinten kezdődjön.
A javaslatok indokai között szerepelt, hogy a korai nyelvoktatás túlterhelheti a gyermekeket, illetve ronthatja az anyanyelvi készségeket. A vita önmagában is mutatja, hogy az angol helye az iskolában nem lezárt, egységesen kezelt kérdés.
Milyen információkat érdemes megkérdezni az iskolától?
Az iskola megkeresésekor célszerű írásban vagy személyes beszélgetésen rövid, konkrét kérdéslistát használni. Így a család nem általános benyomás, hanem az adott gyermek helyzetére alkalmazható információ alapján dönthet.
Melyik tanterv vonatkozik az angoloktatásra? Kérdezze meg, hogy az iskola a Lehrplan 21, a Plan d’études romand (PER) vagy más helyi keret alapján szervezi-e a nyelvoktatást.
Hogyan oszlik meg az angol és a második nemzeti nyelv tanulása? A két idegen nyelv kötelező, de a helyi nyelvi sorrend és a szervezés a család számára lényeges gyakorlati kérdés.
Mennyi angolóra szerepel a gyermek aktuális órarendjében? Az óraszámot nem országos szabály alapján, hanem közvetlenül az adott iskolától érdemes elkérni.
Hogyan mérik fel az újonnan érkező gyermek angoltudását? Különösen fontos ez akkor, ha a gyermek Magyarországon már több éve tanult angolul.
Milyen támogatást kap a tanuló eltérő előzetes tudás esetén? A kérdés vonatkozhat felzárkózásra, csoportbeosztásra vagy a magasabb szintű haladás lehetőségére.
Milyen arányban jelenik meg a szóbeli kommunikáció az angolórán? Ez segít megérteni, hogy az iskola milyen nyelvi készségeket helyez előtérbe.
Ki tanítja az angolt, és tanít-e más tantárgyakat is? A kérdés nem a tanár megítélésére szolgál, hanem az oktatási szervezés megértését segíti.
Források
The Local – How well is English taught in Switzerland’s secondary schools?
Eurydice / – Teaching and learning in general upper secondary education
Kapcsolódó cikkek a Tudástárban
Röviden
Svájcban az angol a két kötelező idegen nyelv egyike, de nincs országosan egységes angoltanterv, óraszám vagy módszertan. A konkrét oktatási gyakorlat kantononként, iskolatípusonként és az adott intézmény programja szerint eltérhet.
Lényeges tudnivalók
- Az EDK-Sprachenstrategie szerint a kötelező iskolaévek alatt angolt és egy második nemzeti nyelvet kell tanulni.
- Az angolórák száma nem egységes Svájcban: erről a kantonok saját hatáskörben döntenek.
- A német nyelvű régiókban a Lehrplan 21, a francia nyelvű Svájcban a Plan d’études romand (PER) lehet fontos tantervi keret.
- A kötelező angoltanulás önmagában nem mondja meg, milyen az oktatás módszere vagy milyen eredményt érnek el a tanulók.
- Költözéskor az iskola oktatási nyelvét, nyelvi programját és az újonnan érkező gyermek tudásának felmérését is célszerű tisztázni.
Kapcsolódó cikkek
Az Államok Tanácsa döntött az uniós hallgatók svájci tandíjáról
A döntés az uniós és a svájci hallgatók azonos tandíja felé mutat, de a változáshoz további parlamenti lépések és népszavazás szükséges.
Túlterheltek a tanárok a svájci integráló iskolákban?
A svájci integráló iskola vitájában a pedagógusok terhelése, a fejlesztő osztályok és a férőhelyek kérdése ismét középpontba került.
Meddig működik az integráció az iskolában Svájcban?
Svájcban az integráció az alapelv, de a gyermek szükségletei, az osztály helyzete és a kantoni szabályok alapján részben elkülönített megoldások is megjelennek.