Hogyan őrizheti meg svájci nyugdíjtőkéjét távozáskor?
Magyarországra költözéskor a svájci második pillér kötelező része csak akkor vehető fel készpénzben, ha Magyarországon nem áll fenn kötelező nyugdíj- és társadalombiztosítási jogviszony. A kötelezőn felüli rész végleges kivándorláskor általában kifizethető. A kötelező rész jogosultságát a BVG Garanciaalap ellenőrzi, amelyhez a vizsgálat legkorábban a svájci kijelentkezés és keresőtevékenység megszűnése után 90 nappal kezdeményezhető.
Kivehetem-e készpénzben a második pillér tőkémet, ha Magyarországra költözöm?
Csak részben. A döntő tényező, hogy Ön EU/EFTA-tagállamba költözik-e, és hogy ott kötelező társadalombiztosítási jogviszonyba kerül-e.
Magyarország EU-tagállam, ezért a magyarok a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodás (FZA, 1999) hatálya alá esnek. Emiatt a második pilléres tőke kezelése más, mint egy EU/EFTA-n kívüli országba költözőé.
A szabály lényege három csoportra bontható:
Célország / helyzet | Kötelező rész (Obligatorium) | Kötelezőn felüli rész (Überobligatorium) |
|---|---|---|
EU/EFTA-tagállam (pl. Magyarország), ott kötelező biztosítással | Készpénzben nem fizethető ki | Készpénzben kikérhető |
EU/EFTA-tagállam, ott nincs kötelező biztosítás | Kifizethető lehet (ellenőrzés után) | Készpénzben kikérhető |
EU/EFTA-n kívüli ország | Teljes tőke készpénzben kifizethető | Teljes tőke készpénzben kifizethető |
A kötelezőn felüli rész tehát a célországtól függetlenül minden esetben készpénzben felvehető végleges kivándorláskor.
A kötelező rész sorsa viszont attól függ, hogy Magyarországon kötelező nyugdíj- és társadalombiztosítási járulékfizetés terheli-e Önt. Ha igen — például munkaviszony vagy vállalkozás révén —, akkor a kötelező rész nem kerülhet készpényre; helyette svájci szabad tőke számlán marad.
Mi a kötelező és a kötelezőn felüli rész, és miért számít ez távozáskor?
A második pillér (foglalkoztatói nyugdíjpénztár, Berufliche Vorsorge / BVG) tőkéje két rétegből áll, és e két réteg készpénzfelvételi szabályai eltérnek.
A kötelező rész (Obligatorium) a törvényben előírt minimum nyugdíjmegtakarítás. Ezt védi a szigorúbb szabály: EU/EFTA-tagállamba költözéskor csak akkor fizethető ki, ha Ön ott nem válik kötelezően biztosítottá.
A kötelezőn felüli rész (Überobligatorium) a törvényi minimum feletti megtakarítás, amelyet a munkáltató nagyvonalúbb pénztári szabályzata vagy magasabb bér eredményez. Erre nem vonatkozik a fenti korlátozás.
Ez a különbség azért kritikus, mert a nyugdíjpénztár kilépéskor kiállított igazolásán a kilépési juttatás (Freizügigkeitsleistung) általában két összegben is szerepel: a teljes tőke és ezen belül a kötelező rész. E két szám nélkül nem lehet előre kiszámolni, ténylegesen mennyi vehető fel készpénzben.
Praktikus következmény: aki EU/EFTA-tagállamba költözik és ott biztosítottá válik, jellemzően csak a kötelezőn felüli részt kaphatja meg azonnal, a kötelező rész pedig egy svájci szabad tőke számlán (Freizügigkeitskonto) marad.
Hogyan ellenőrzi a BVG Garanciaalap a magyarországi biztosítási kötelezettséget?
A BVG Garanciaalap (Sicherheitsfonds BVG) az a szerv, amely megvizsgálja, hogy a kötelező rész kifizethető-e.
A vizsgálat lényege annak megállapítása, hogy Ön az új EU/EFTA-országban — Magyarországon — kötelezően biztosítottá válik-e az állami nyugdíj- és társadalombiztosítási rendszerben. A Sicherheitsfonds BVG ezt a fogadó ország hatóságaival együttműködve ellenőrzi.
Ha az ellenőrzés azt állapítja meg, hogy Ön Magyarországon kötelező biztosítás alá esik, a kötelező rész nem fizethető ki készpényben. Ha nem áll fenn ilyen kötelezettség, a kötelező rész is felszabadulhat.
Ez a mechanizmus egy uniós szintű összehangolást tükröz: a cél annak megakadályozása, hogy valaki egyszerre vegye fel a svájci kötelező nyugdíjtőkéjét készpényben, és épüljön be egy másik tagállam kötelező rendszerébe. Magyar szempontból ez azt jelenti, hogy a magyar társadalombiztosítási jogviszony megléte közvetlenül befolyásolja a svájci tőke hozzáférhetőségét.
Mikor indítható el a biztosítási kötelezettség ellenőrzése?
Az ellenőrzés nem indítható el azonnal a költözéskor. A dosszié szerint a biztosítási kötelezettség vizsgálata a Svájcból való kijelentkezés és a svájci keresőtevékenység feladása után legkorábban 90 nappal (3 hónappal) kezdeményezhető.
Ez a várakozási idő gyakorlati tervezési pontot jelent. A kötelezőn felüli rész felvétele és a kötelező rész sorsának rendezése nem feltétlenül azonos időpontban történik.
A folyamat során célszerű együtt kezelni a következőket:
A svájci lakcím kijelentése (Abmeldung) a Migrationsamtnál és a lakóközösségnél.
A svájci keresőtevékenység igazolt megszűnése.
A 90 napos időszak letelte után a Sicherheitsfonds BVG felé benyújtott kérelem.
A magyarországi biztosítási státusz megfelelő dokumentálása.
A pontos benyújtási formanyomtatvány és a szükséges mellékletek listája a Sicherheitsfonds BVG hivatalos oldalán érhető el; EU-tagállamba költözőknek külön online formanyomtatvány áll rendelkezésre.
Mi történik a kilépési juttatással, ha nem rendelkezem róla?
Ha Ön a munkaviszony megszűnése után nem rendelkezik a kilépési juttatás (Freizügigkeitsleistung) sorsáról, a tőke nem „vész el”, de bekerül egy központi rendszerbe.
Ilyenkor a korábbi nyugdíjpénztárnak legkésőbb hat hónapon belül a BVG Kisegítő Alapítványhoz (Stiftung Auffangeinrichtung BVG) kell utalnia a tőkét. Ez a szabály 2026. január 1-jén hatályos formájában érvényes.
A Stiftung Auffangeinrichtung BVG ezt követően kamatozó szabad tőke számlát (Freizügigkeitskonto) nyit az Ön nevére, és ott kezeli a vagyont mindaddig, amíg Ön nem jelentkezik érte.
Ez azt jelenti, hogy a tőke biztonságban marad, de két hátránya is van a passzív hozzáállásnak:
Nem Ön választja meg a szabad tőke számla szolgáltatóját és annak feltételeit.
A tőke „megtalálása” utólag időigényes lehet, különösen ha a lakcíme közben megváltozott.
Magyar szempontból ez a rész különösen fontos: aki a költözés forgatagában elmulasztja az aktív rendelkezést, később külföldről próbálhatja felkutatni és mozgatni a tőkét — ami lassabb és körülményesebb, mint a tudatos, előzetes döntés.
Milyen kantonális tényezők befolyásolják a svájci forrásadót?
A második pillérből történő kifizetések Svájcban forrásadó-kötelesek (Quellensteuer). A meghatározó tényező, hogy melyik kantonban van a kifizető szabad tőke alapítvány (Freizügigkeitsstiftung) székhelye — nem pedig az, hogy korábban melyik kantonban lakott.
Ez lényeges tervezési pont: mivel a szabad tőke számla szolgáltatója szabadon megválasztható a végleges kivándorlás előtt, a kifizetést terhelő forrásadó mértéke is befolyásolható a szolgáltató székhelyén keresztül.
A forrásadó kulcsai kantononként eltérnek. A dosszié egy konkrét példát nevesít: a Schwyz (SZ) kantonban bejegyzett alapítványoknál a jegyzet szerint a maximális forrásadókulcs 4,8%.
Ezt a számot fenntartással érdemes kezelni. Nem személyre szabott megtakarítási ígéret, hanem egy nevesített kanton felső kulcsára vonatkozó adat. A tényleges adóteher az összeg nagyságától, a mindenkori kantonális szabályozástól és az egyéni helyzettől függ, ezért minden esetben az aktuális, hivatalos kantonális adatokra kell támaszkodni.
Magyar szempontból egy további réteg is belép: a kettős adóztatás elkerüléséről szóló magyar–svájci egyezmény (Doppelbesteuerungsabkommen, DBA). Ez határozza meg, hogy a kifizetést végső soron melyik állam adóztatja, és ez az alapja a svájci forrásadó esetleges visszaigénylésének.
Milyen igazolás kellhet a svájci forrásadó visszaigényléséhez Magyarországról?
A svájcban levont forrásadó bizonyos esetekben visszaigényelhető, de ehhez Magyarországról egy konkrét igazolást kell benyújtani.
A visszaigényléshez a kedvezményezettnek a svájci adóhatóság (Eidgenössische Steuerverwaltung, ESTV) felé igazolnia kell, hogy a kifizetett tőkét a magyar adóhatóságnál (Nemzeti Adó- és Vámhivatal, NAV) bejelentette, és az adózás alá esett. Ez az elvárás az ESTV 2021-es körlevele alapján áll fenn.
A gyakorlati logika a következő:
A svájci alapítvány kifizetéskor levonja a forrásadót.
Ön a tőkét bejelenti a NAV-nál.
A NAV igazolja a bejelentést és az adóztatás megtörténtét.
Ezzel az igazolással kezdeményezhető a svájci forrásadó visszaigénylése az ESTV-nél.
A pontos formanyomtatvány, a határidők és a NAV-igazolás elvárt tartalma egyéni helyzettől függ, ezért ezek beszerzését időben javasolt megkezdeni. A kettős adóztatási egyezmény konkrét, 2026-ra vonatkozó hatályát a benyújtás előtt külön ellenőrizni kell, mivel az egyezmények és a végrehajtási gyakorlat változhat.
Források
sfbvg.ch — https://sfbvg.ch/aufgaben/barauszahlung-nach-ausreise
sfbvg.ch — https://sfbvg.ch/en/tasks/cash-payment-on-departure-abroad
sfbvg.ch — https://sfbvg.ch/fileadmin/user_upload/sfbvg/SF.6_VS_Ausreise/SF-F6-01DE-DE.pdf
sfbvg.ch — https://sfbvg.ch/aufgaben/barauszahlung-nach-ausreise/online-formular-eu
aeis.ch — https://aeis.ch/en/individuals/undeliverable-vested-benefits-accounts/details
aeis.ch — https://aeis.ch/application/files/4517/6189/7269/Reglement_FZK_2026_L_e.pdf
aeis.ch — https://aeis.ch/application/files/2517/3761/6072/Barauszahlung_Ueberobligatorium_Wegzug_ins_Ausland_kleiner_20000_EN.pdf
admin.ch — https://sozialversicherungen.admin.ch/de/d/6358/download
admin.ch (ESTV) —
moneyland.ch — https://www.moneyland.ch/en/forum/withdrawal-for-leaving-switzerland-to-an-eu-country-8362
moneyland.ch — https://www.moneyland.ch/en/leaving-switzerland-important-tips
moneyland.ch — https://www.moneyland.ch/en/forum/withdrawing-pillar-2a-leaving-switzerland-6002
moneyland.ch — https://www.moneyland.ch/en/pillar-3a-foreigners-expats-switzerland-tellco
sfbvg.ch — https://sfbvg.ch/fileadmin/user_upload/sfbvg/Geschaeftsberichte/SF-GB-2023-DE.pdf
Kapcsolódó cikkek a Tudástárban
Röviden
Magyarországra költözéskor a svájci második pillér kötelező része általában nem vehető fel készpénzben, ha Magyarországon kötelező társadalombiztosítási jogviszony jön létre. A kötelezőn felüli rész végleges kivándorláskor rendszerint kifizethető, miközben a kötelező rész svájci szabad tőke számlán marad; az ellenőrzés legkorábban a svájci kijelentkezést és munkaviszony-megszűnést követő 90 nap után kezdeményezhető.
Lényeges tudnivalók
- Ellenőrizze a kilépési juttatás igazolásán a teljes tőke és a kötelező rész összegét, mert ezek alapján állapítható meg a várható készpénzes kifizetés.
- A svájci kijelentkezést, a keresőtevékenység megszűnését és a magyarországi biztosítási státusz dokumentumait rendezze a BVG Garanciaalap kérelme előtt.
- A 90 napos várakozási idő letelte után indítsa el a kötelező rész biztosítási kötelezettségének vizsgálatát a megfelelő online formanyomtatvánnyal.
- Rendelkezzen aktívan a kilépési juttatásról, hogy a korábbi nyugdíjpénztár ne utalja automatikusan a tőkét a Stiftung Auffangeinrichtung BVG rendszerébe.
- A kifizetés előtt hasonlítsa össze a szabad tőke alapítványok székhelyét és az alkalmazandó forrásadó-szabályokat, mivel az adó mértéke kantononként eltérhet.
- A svájci forrásadó visszaigényléséhez időben egyeztessen a NAV-val a magyarországi bejelentés és adóztatás igazolásáról, majd ellenőrizze az ESTV aktuális követelményeit.
Gyakori kérdések
Kivehető-e a svájci második pillér teljes összege, ha Magyarországra költözöm?
Általában nem. Ha Magyarországon kötelező nyugdíj- és társadalombiztosítási jogviszony jön létre, a kötelező rész nem fizethető ki készpénzben, és svájci szabad tőke számlán marad. A kötelezőn felüli rész végleges kivándorláskor rendszerint felvehető.
Mi a különbség a kötelező és a kötelezőn felüli rész között?
A kötelező rész a törvényben előírt minimális nyugdíjmegtakarítás, amelyre szigorúbb kifizetési szabályok vonatkoznak EU/EFTA-tagállamba költözéskor. A kötelezőn felüli rész a törvényi minimum feletti megtakarítás, amely végleges kivándorláskor általában készpénzben kikérhető.
Mikor vizsgálható, hogy Magyarországon kötelezően biztosítottá válok-e?
A vizsgálat a svájci kijelentkezés és a svájci keresőtevékenység megszűnése után legkorábban 90 nappal kezdeményezhető. A BVG Garanciaalap a magyarországi kötelező biztosítási jogviszony fennállását vizsgálja.
Mi történik a tőkével, ha nem rendelkezem a kilépési juttatásról?
A tőke nem vész el. Ha a munkaviszony megszűnése után nincs rendelkezés, a korábbi nyugdíjpénztárnak legkésőbb hat hónapon belül a Stiftung Auffangeinrichtung BVG részére kell utalnia, ahol az Ön nevére szabad tőke számlát nyitnak. Ilyenkor azonban Ön nem választja meg előre a szolgáltatót és annak feltételeit.
Melyik kanton forrásadója vonatkozik a kifizetésre?
A meghatározó tényező a kifizető szabad tőke alapítvány székhelye, nem a korábbi svájci lakóhely. A forrásadó kulcsai kantononként eltérnek; a cikk a Schwyz kantonban bejegyzett alapítványoknál legfeljebb 4,8%-os kulcsot említ, amelyet aktuális hivatalos adatok alapján szükséges ellenőrizni.
Visszaigényelhető-e a Svájcban levont forrásadó Magyarországról?
Bizonyos esetekben igen. A visszaigényléshez igazolni kell a svájci adóhatóság felé, hogy a kifizetett tőkét a NAV-nál bejelentették, és az adózás alá esett. A pontos nyomtatványt, határidőt és az igazolás tartalmát az aktuális eljárási szabályok alapján kell meghatározni.
Ez az útmutató regisztráció után elérhető
Az indulási időszakban a teljes tudástár díjmentes regisztrációval használható.
0 CHF az indulási időszakban
- Összes útmutató és checklist
- Letölthető PDF sablonok
- Minta dokumentumok (bérleti szerződés, bejelentkezési nyomtatvány)
- Előzetes hozzáférés új tartalmakhoz
Előnézet - az útmutató bejelentkezés után folytatódik
Kapcsolódó útmutatók
- Hogyan zárható le a svájci 2. pillér távozáskor?
- Hogyan kezeljük a svájci 2. pillért adózás és válás során?