Hogyan dolgozhat Svájcban 90 napig engedély nélkül?

Ki és milyen feltételekkel használhatja a 90 napos bejelentési eljárást?

A 90 napos bejelentési eljárást EU/EFTA-állampolgárok használhatják, ha Svájcban határon átnyúló szolgáltatást nyújtanak kiküldöttként vagy önálló vállalkozóként. Magyar állampolgár ebből a szempontból EU-állampolgárnak minősül.

A Svájci Állami Migrációs Titkárság, a SEM (Staatssekretariat für Migration) 2026-ban érvényes tájékoztatása szerint két fő szolgáltatói helyzet tartozik ide:

1. Kiküldött munkavállaló: a munkavállaló egy Svájcon kívüli, például magyarországi vállalkozás alkalmazottja, amely svájci ügyfélnél teljesít megbízást. A munkavállaló nem a svájci ügyfél alkalmazottjaként dolgozik, hanem a külföldi munkáltató küldi ki.

1. Önálló szolgáltató: az egyéni vállalkozó vagy önálló szakember saját nevében, saját gazdasági kockázatára nyújt szolgáltatást svájci megrendelőnek.

A bejelentési eljárás nem azonos a tartózkodási engedéllyel. A rövid időtartamú munkavégzéshez a legtöbb esetben nem szükséges B engedély (Ausländerausweis B) vagy L engedély (Ausländerausweis L), de a bejelentési szabályokat, az ágazati bérkötelezettségeket és az esetleges szakmai jogosultságokat ettől függetlenül teljesíteni kell.

A harmadik helyzet a svájci munkáltató általi foglalkoztatás. Ilyenkor az EU/EFTA-állampolgár legfeljebb 3 hónapig dolgozhat Svájcban tartózkodási engedély nélkül. Ez azonban nem „bejelentés nélküli” munkavállalást jelent: a svájci munkáltatónak a munkakezdést legkésőbb az azt megelőző napon be kell jelentenie.

A munkaviszony tényleges tartalmát ellenőrzik. Nem elegendő egy szerződést „vállalkozói szerződésnek” nevezni, ha a napi működés valójában alkalmazotti viszonyra hasonlít.

Hogyan számítják a 90 napos éves keretet a cég és a munkavállaló esetében?

A 90 napos keret naptári évre, tehát január 1-jétől december 31-éig számít, és tényleges munkanapokra vonatkozik. Nem egy folyamatos, a belépéstől számított 90 napos időszakról van szó.

A legfontosabb szabály: a 90 napos korlát külön-külön vonatkozik a kiküldő vállalkozásra és az egyes kiküldött munkavállalókra. Ez a kettős korlát sok magyar vállalkozás számára okozhat tervezési problémát.

Mit jelent a vállalkozásra vonatkozó 90 napos korlát?

Ha egy magyar vállalkozás 2026-ban összesen felhasználta a saját 90 svájci munkanapját, ugyanabban a naptári évben már másik munkavállalót sem küldhet Svájcba a 90 napos bejelentési eljárás alapján.

Például: ha egy magyar kivitelező cég három alkalmazottal dolgozik egy svájci projekten, a vállalkozásnak nemcsak azt kell figyelnie, hogy egy-egy munkavállaló hány napot dolgozott Svájcban. A cég teljes, Svájcban felhasznált napkeretét is nyilván kell tartania.

A vállalati limit miatt nem működik az a megoldás, hogy az első munkavállaló helyett egyszerűen egy másik kollégát küldenek ki, amikor az első személy eléri a saját 90 napját. Ha a cég is elérte a 90 napos plafont, a bejelentési eljárás ebben a formában már nem használható.

Mit jelent az egyénre vonatkozó 90 napos korlát?

Az egyéni munkavállaló vagy önálló szolgáltató sem dolgozhat a bejelentési eljárás keretében 90 tényleges munkanapnál többet Svájcban ugyanazon naptári évben.

Ezért egy magyar szakembernek érdemes saját nyilvántartást vezetnie a svájci munkanapokról, különösen akkor, ha több projekten, több kantonban vagy több svájci ügyfélnél dolgozik. A határ nem a svájci ügyfélhez, a projekthez vagy a kantonhoz kötődik, hanem a naptári évben végzett, bejelentési eljárás alá tartozó munkához.

Miért nem ugyanaz a 90 munkanap és a 3 hónap?

A kiküldött és önálló szolgáltatói keret 90 tényleges munkanap, míg a svájci munkáltató által foglalkoztatott EU/EFTA-állampolgár esetén a SEM tájékoztatása legfeljebb 3 hónapos engedély nélküli foglalkoztatási időszakot említ.

A két időhatárt nem célszerű egymás helyettesítőjeként kezelni. A foglalkoztatás jogcíme, a munkáltató személye és az alkalmazandó bejelentési szabály eltérő.

Mikor kell legalább 8 nappal korábban bejelenteni a munkát?

Kiküldött munkavállaló és külföldi önálló szolgáltató esetében a munkát legalább 8 nappal a kezdés előtt kell bejelenteni. Ezt nevezik 8 napos szabálynak (8-Tage-Frist vagy Vorlauffrist).

A bejelentés célja, hogy a svájci hatóságok és az ellenőrző szervek előre tudjanak a munkavégzésről. Ez különösen a svájci bér- és munkafeltételek ellenőrzése, vagyis a flankáló intézkedések (Flankierende Massnahmen) szempontjából fontos.

A bejelentési eljárás online, az EasyGov.swiss felületén díjmentesen intézhető. A rendszer használata nem helyettesíti az egyéb kötelezettségeket: például a szabályozott szakmák szakmai bejelentését, a kauciót vagy az áfaregisztrációt.

Svájci munkáltató rövid távú foglalkoztatása esetén más a határidő. A bejelentést legkésőbb a munkakezdést megelőző napon kell megtenni.

A 8 napos előzetes határidőnél a tényleges tervezésnek nagy jelentősége van. Egy magyar vállalkozásnak nem célszerű arra építenie, hogy egy hirtelen érkező svájci megrendelést másnap vagy néhány napon belül szabályosan el tud kezdeni teljesíteni.

Mely ágazatokban kötelező már az első munkanaptól bejelentést tenni?

Az általános szabály szerint a naptári év első 8 munkanapja bejelentésmentes lehet. Ez a 8 napos bejelentésmentes keret is a vállalkozásra és az egyénre vonatkozik.

Ez a könnyítés azonban nem minden ágazatban alkalmazható. Az alábbi tevékenységeknél nincs bejelentésmentes első 8 nap: a munkát már az első naptól be kell jelenteni, a kiküldetésnél vagy önálló szolgáltatásnál pedig a 8 napos előzetes bejelentési határidőt is be kell tartani.

A felsorolás alkalmazását mindig az illetékes kanton tájékoztatása alapján is ellenőrizni kell. A bejelentési rendszer szövetségi alapokon működik, de a végrehajtásban és a gyakorlati tájékoztatásban a kantonális munkaügyi és migrációs hatóságok is szerepet kapnak.

A „csak néhány napos munka” tehát nem jelent automatikus mentességet. Egy magyar takarító, építőipari szakember vagy kertépítő számára a rövid projekt is előzetes szervezést igényelhet.

Milyen díjakkal, képesítés-elismeréssel és kaucióval kell kalkulálni?

Az EasyGov.swiss online bejelentési eljárása díjmentes. Papíron vagy faxon igényelt bejelentési igazolás esetén 25 CHF díj merül fel.

Szabályozott szakmák esetében a szolgáltatási bejelentésen felül külön szakmai eljárás is szükséges lehet a SERI/SBFI-nél, azaz az Államtitkárság az Oktatásért, Kutatásért és Innovációért intézménynél (Staatssekretariat für Bildung, Forschung und Innovation). Az első bejelentés díja 200 CHF.

A magyar diploma vagy szakmai végzettség megléte önmagában nem dönti el, hogy szükség van-e szakmai bejelentésre vagy képesítés-elismerésre. A kérdés attól függ, hogy a konkrét svájci tevékenység szabályozott szakmának minősül-e. A munkakezdés előtt ezért a SERI/SBFI eljárását és az adott szakma szabályait kell ellenőrizni.

Mikor merül fel kauciófizetési kötelezettség?

Ha a tevékenységre általános érvényű svájci kollektív szerződés, vagyis GAV (Gesamtarbeitsvertrag) vonatkozik, a külföldi kiküldő vállalkozásnak kauciófizetési kötelezettsége (Kautionspflicht) keletkezhet. A kaució kezelésében a ZKVS, a Központi Kauciókezelő Hivatal (Zentrale Kautions-Verwaltungsstelle) érintett.

A kaució nem egységes, és nem minden külföldi vállalkozás számára automatikusan azonos összegű díj. Egy 2022-es ágazati útmutató szerint az összeg jellemzően 2 000 és 10 000 CHF között lehet, de az ágazat, az alkalmazandó GAV és a szerződéses érték befolyásolja.

Ezért hibás lenne minden magyar kiküldő vállalkozás költségtervébe automatikusan ugyanazt a kaucióösszeget beírni. Az adott munka helye, ágazata és szerződéses háttere alapján kell ellenőrizni a kötelezettséget.

Mikor keletkezik svájci áfa-regisztrációs kötelezettség?

A svájci áfa, vagyis MWST (Mehrwertsteuer) szempontjából a kiküldő cég vagy az önálló szolgáltató globális éves árbevétele számít. Ha ez eléri a 100 000 CHF-et, a vállalkozás svájci áfaalannyá válik, és a svájci bevétel első frankjától svájci adóregisztrációra kötelezett.

A 100 000 CHF-es küszöb nem kizárólag a Svájcban elért forgalomra épül, hanem a globális éves árbevételre. Egy magyar vállalkozás ezért nem indulhat ki abból, hogy svájci munkája kis értéke automatikusan kizárja a svájci áfakötelezettséget.

Az áfa-regisztráció kérdését el kell választani a 90 napos bejelentési eljárástól. Előfordulhat, hogy a vállalkozás a munkavállalási és bejelentési szabályokat betartja, de az MWST-szabályok alapján mégis adóregisztrációra köteles.

Hogyan ellenőrzik a béreket és az önálló vállalkozói jogviszony valóságát?

A Svájcba kiküldött munkavállalóknak a helyileg alkalmazandó svájci minimálbért vagy az érintett GAV szerinti bért kell megkapniuk. A bérkövetelmény függhet a munkakörtől, a munkavégzés helyétől és az alkalmazandó kollektív szerződéstől.

A bérszintek vizsgálatára a hatóságok használhatják a Salarium nemzeti bérkalkulátort. Ez a minimálbér-ellenőrzés (Lohnkontrolle) és a flankáló intézkedések rendszerének része.

A kiküldő vállalkozásnak ezért nem elegendő a magyarországi munkaszerződésben szereplő bért alapul vennie. A svájci munkavégzés idejére a helyi svájci minimumfeltételeket kell teljesíteni.

Mikor lehet problémás az önálló vállalkozói státusz?

Az önálló szolgáltató státuszát a svájci hatóságok a tényleges működés alapján is vizsgálhatják. Álegyéni vállalkozásról (Scheinselbstständigkeit) lehet szó például akkor, ha a szolgáltató kizárólag egy svájci megrendelőnek dolgozik, annak eszközeit használja, és annak utasításait követi.

Ilyen helyzetben a hatóságok a jogviszonyt nem feltétlenül tekintik valódi önálló vállalkozói tevékenységnek. Következmény lehet bírság és utólagos társadalombiztosítási járulékfizetés.

A magyar egyéni vállalkozói igazolás vagy számlázási forma tehát önmagában nem feltétlenül bizonyítja a svájci értelemben vett önállóságot. A szerződésnek és a napi munkaszervezésnek is ezt kell tükröznie.

Milyen bírság és szolgáltatásnyújtási tilalom lehet a szabályszegés következménye?

A bejelentési kötelezettség vagy a svájci minimálbér-előírások megsértése esetén legfeljebb 5 000 CHF közigazgatási bírság szabható ki. Súlyos vagy ismételt szabályszegés esetén a bírság legfeljebb 30 000 CHF lehet.

Súlyos vagy ismételt esetben 1–5 év közötti svájci szolgáltatásnyújtási tilalom is kiszabható. Ez a külföldi vállalkozás számára nem egyszerű adminisztratív kellemetlenség: a svájci ügyfelekkel kötött szerződések teljesítését közvetlenül veszélyeztetheti.

A szankciók alkalmazásában kantonális hatóságok is részt vesznek. A konkrét következmény ezért az ügy körülményeitől, a szabályszegés jellegétől és ismétlődésétől függ.

A legnagyobb gyakorlati kockázatok jellemzően ezek:

• A magyar vállalkozás nem tartja nyilván külön a saját és az egyes munkavállalók 90 napos éves keretét.

• A kiküldött munkavállaló egy kötelezően bejelentendő ágazatban már az első napon dolgozni kezd, de a 8 napos előzetes bejelentés elmaradt.

• A svájci projekt díjazása nem éri el a helyi minimálbért vagy az alkalmazandó GAV szerinti bért.

• Az önálló vállalkozónak nevezett személy a gyakorlatban egyetlen svájci ügyfél utasításai alapján, annak eszközeivel dolgozik.

• A cég a bejelentési eljárást rendezi, de nem vizsgálja meg külön az MWST-áfaregisztráció, a szakmai bejelentés vagy a kaució kérdését.

Források

• SEM – Notification procedure for short-term work in Switzerland — közvetlen oldal

• SEM – Notification procedure: user guide — közvetlen PDF

• SEM – Fact sheet for service providers from EU/EFTA states — közvetlen PDF

• EasyGov.swiss – Frequently asked questions — közvetlen oldal

• Solothurn kanton – Flankierende Massnahmen — közvetlen oldal

• ZKVS – Zentrale Kautions-Verwaltungsstelle — közvetlen oldal

• SEM – EU/EFTA bejelentési igazolás nyomtatvány — közvetlen PDF

• SEM – Kiküldött munkavállalók nyomtatványa — közvetlen PDF

• arbeit.swiss – Employing staff across borders — közvetlen oldal

• Basel-Stadt – Posting of workers by EU/EFTA companies — közvetlen oldal

• advocat.ch – Cross-border provision of services between the EU and Switzerland — közvetlen PDF

• SEM – Szövetségi Tanácsi jelentés a bejelentési kötelezettségről és kiküldetésről — közvetlen PDF

• IHK – Checkliste Entsendung in die Schweiz — közvetlen PDF

• LVH – Leitfaden Schweiz 2022 — közvetlen PDF

Kapcsolódó cikkek a Tudástárban

• Hogyan vezethet be szolgáltatást Svájcban magyar cégként?