Hogyan hatnak a svájci–magyar adó- és társadalombiztosítási szabályok 2026-ban?

Milyen új szabályok alkalmazandók a svájci–magyar kettős adóztatási egyezményben 2026 januárjától?

A kétoldalú adóegyezmény (Doppelbesteuerungsabkommen, DBA) célja a kettős adóztatás elkerülése (Vermeidung der Doppelbesteuerung), vagyis annak biztosítása, hogy ugyanazt a jövedelmet ne adóztassa meg mindkét ország.

Az egyezmény folyamatos modernizáción megy át, és a nemzetközi trend a visszaélésellenes szabályok beépítése. Az OECD BEPS-akcióterve (Base Erosion and Profit Shifting) minimumszabályokat ír elő, amelyek jellemzően a visszaélésszerű joggyakorlást gátló klauzulát is tartalmaznak.

Fontos átláthatósági korlát: a jelen cikk alapjául szolgáló ellenőrzött forráskészlet nem tartalmaz külön, URL-lel igazolt hivatkozást arra, hogy a svájci–magyar DBA módosító jegyzőkönyve pontosan mikor lépett hatályba, és rendelkezéseit mely naptól kell alkalmazni. Ezért ezeket a konkrét dátumokat itt nem állítjuk tényként.

Akinek 2026-ban a két ország között kell adóznia, annak ezt a kérdést a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), valamint a svájci Eidgenössische Steuerverwaltung (ESTV) aktuális hivatalos közleménye alapján kell tisztáznia, lehetőleg adótanácsadó bevonásával.

Általános szabályként a DBA-k rendszerében a lakóhely szerinti ország (illetőség) és a jövedelem forrása szerinti ország osztozik az adóztatási jogon. A kettős terhet beszámítással vagy mentesítéssel oldják fel. A konkrét szabály attól függ, milyen jövedelemről van szó, például munkabérről, nyugdíjról, osztalékról vagy ingatlanból származó jövedelemről.

Hogyan intézhető a kiküldetés és az A1-igazolás az ALPS rendszeren keresztül?

A kiküldetés (Entsendung) azt jelenti, hogy a svájci munkáltató átmenetileg egy másik államba – például Magyarországra vagy más EU-tagállamba – küldi a munkavállalóját. A munkavállaló eközben a svájci társadalombiztosítás hatálya alatt maradhat.

Ennek igazolására szolgál az A1-igazolás (Bescheinigung A1), amelyet más néven fedezeti igazolásnak (Certificate of Coverage, CoC) is neveznek. Ez igazolja, hogy a munkavállaló melyik ország rendszerében biztosított, így elkerülhető a kettős járulékfizetés.

A kérelmet nem a munkavállaló, hanem a munkáltató nyújtja be az illetékes svájci kiegyenlítő pénztárhoz (Ausgleichskasse). A benyújtás elektronikusan, az ALPS online rendszeren (Applicable Legislation Platform Switzerland) keresztül történik.

A folyamat lépései jellemzően a következők:

1. A munkáltató belép az ALPS felületére.

2. Megadja a kiküldetés adatait, például a célországot, az időtartamot és a munkavállaló adatait.

3. Az illetékes Ausgleichskasse elbírálja a kérelmet.

4. Jóváhagyás esetén kiállítják az A1-igazolást.

A kiküldetés maximális időtartama és a fedezeti feltételek uniós koordinációs szabályokon alapulnak. A konkrét jogosultságot minden esetben az illetékes pénztár vizsgálja. A pontos 2026-os időtartamkorlátokat és feltételeket ezért célszerű a pénztárnál megerősíteni.

Mi a helyzet a teljes távmunkával?

Erre egy egyértelmű, forrással igazolt szabály vonatkozik. Ha valaki határon átnyúlóan, ideiglenesen, teljes távmunkában dolgozik, a svájci társadalombiztosítási joghatóság legfeljebb 24 hónapig tartható fenn.

Ennek feltétele nyomós személyi ok, például orvosi kezelés vagy hozzátartozó ápolása. Vagyis nem elegendő a kényelmi szempont vagy az egyszerű „szeretnék otthonról dolgozni” indok.

A 24 hónapon túli hosszabbítást a hatóságok nem engedélyezik. Ezt a svájci szövetségi társadalombiztosítási közlemény kifejezetten rögzíti (a források között). Aki tehát Magyarországról tervez tartósan, teljes távmunkában dolgozni egy svájci cégnek, annál a 24. hónap után megváltozhat a biztosítási joghatóság.

Hogyan járhat svájci családi pótlék a Magyarországon élő gyermek után?

A családi pótlék (Familienzulagen) magában foglalja a gyermeknevelési támogatást (Kinderzulagen) és a képzési pótlékot (Ausbildungszulage). Az uniós koordinációs szabályok bizonyos esetekben lehetővé teszik, hogy a Svájcban dolgozó szülő a külföldön – így Magyarországon – élő gyermeke (Kinder mit Wohnsitz im Ausland) után is részesüljön ellátásban.

A jogosultság általános rendje a következő. A konkrét összegeket és küszöböket lásd lentebb, illetve a szerkesztői ellenőrzés után:

• Ha mindkét szülő eltérő országban dolgozik, az uniós koordináció megjelöli az elsődlegesen fizető és a másodlagosan kiegészítő országot.

• Ha a másik ország az elsődleges kifizető, Svájc adott esetben csak különbözeti pótlékot (Differenzzulage) fizet, ha a svájci összeg magasabb.

• A jogosultsághoz jellemzően minimális éves kereseti küszöb kapcsolódik.

Fontos korlát: a jelen cikk ellenőrzött forráskészlete nem tartalmaz külön, URL-lel igazolt adatot a konkrét 2026-os kereseti küszöbre, a különbözeti pótlék pontos számítására, sem arra vonatkozóan, hogy a születési és örökbefogadási támogatás exportálható-e. Ezért ezeket itt nem közöljük konkrét számként.

Az egyedi jogosultságot és az eljárást minden esetben az illetékes pénztár (Ausgleichskasse) vizsgálja. A kérdést a munkáltató HR-osztályán vagy a kantonális kiegyenlítő pénztárnál érdemes tisztázni, a gyermek magyarországi lakcímének és a másik szülő magyar ellátásának dokumentálásával.

Miben térnek el kantononként a családi pótlékok összegei 2026-ban?

A rövid válasz: Svájcban a családi pótlék összege kantononként jelentősen eltér. A szövetségi törvény (Familienzulagengesetz, FamZG) minimumokat határoz meg, a kantonok pedig ezeket magasabb összegekkel egészíthetik ki.

Ezért egyetlen kanton adataiból nem lehet az egész országra következtetni. A pótlék összegét mindig három tényező együtt határozza meg:

• melyik kantonban él vagy dolgozik a jogosult;

• hány gyermek után jár az ellátás;

• milyen típusú a pótlék: gyermeknevelési vagy képzési.

Átláthatósági megjegyzés: a jelen cikk ellenőrzött forráskészlete nem tartalmaz külön, URL-lel igazolt 2026-os összeget sem a szövetségi minimumra, sem az egyes kantonok – például Zürich, Aargau, Graubünden és Valais – tételeire. Ezért ezeket a konkrét frankösszegeket itt szándékosan nem közöljük tényként, mivel egy téves szám mesterséges intelligencián alapuló idézeteken keresztül tovább torzulhatna.

A pontos, aktuális összegeket kantononként a kantonális kiegyenlítő pénztár, illetve a szövetségi társadalombiztosítási portál, az ahv-iv.ch tájékoztatója tartalmazza. A szerkesztői ellenőrzés után a cikk kantononkénti táblázattal egészülhet ki.

Amit ma is elmondhatunk: a képzési pótlék – nagyobb, jellemzően 15 év feletti, tanuló gyermek után – rendszerint magasabb, mint az alap gyermekpótlék. A magasabb megélhetési költségű vagy eltérő szociálpolitikájú kantonok a szövetségi minimum fölé mehetnek.

Milyen AHV- és EO-változások várhatók Svájcban 2026-ban?

Az AHV (Alters- und Hinterlassenenversicherung) a svájci állami öregségi és hozzátartozói nyugdíjrendszer. Az EO (Erwerbsersatzordnung) pedig a jövedelemkiesési támogatás rendszere, például katonai szolgálat, anyaság vagy apaság esetén.

Két irány rajzolódik ki 2026-ra, de mindkettőt a hivatalos pénztári tájékoztató alapján kell megerősíteni:

• A 13. havi AHV-nyugdíj bevezetése, amelynek első kifizetése a tervek szerint 2026 végére esik. Ez a nyugdíjasokat érinti, és a jövőbeli magyar–svájci nyugdíjkoordinációban élők számára is releváns lehet.

• Az EO jövedelemkiesési támogatás igénylésének teljes digitalizálása, amely egyszerűsíti az ügyintézést.

Átláthatósági megjegyzés: e két változás pontos hatálybalépési dátumát és részletszabályait a jelen cikk ellenőrzött forráskészlete nem támasztja alá külön, URL-lel igazolt hivatkozással. Ezért ezeket itt fenntartással közöljük, és a szerkesztői ellenőrzés a publikálás feltétele.

A magyar érintettek számára a lényeg: akinek svájci AHV-járulékfizetése volt, annál a jogosultságot a magyar és a svájci nyugdíjrendszer koordinációja alapján számítják. Az egyedi jogosultságot az illetékes pénztár állapítja meg.

Források

• ahv-iv.ch – Familienzulagen tájékoztató

• admin.ch – Szövetségi társadalombiztosítási közlemény (távmunka, joghatóság)