Hogyan intézhető a svájci családegyesítés lépésről lépésre?

Kik jogosultak a családegyesítésre Svájcban?

A jogosultság a kérelmező állampolgárságától és engedélytípusától függ. Magyar állampolgárként Ön EU állampolgárnak minősül a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodás (FZA, 1999) alapján, ez a családegyesítés szempontjából alapvető különbséget jelent a harmadik országbeli állampolgárokhoz képest.

Az alábbi táblázat a fő kategóriákat foglalja össze.

Az EU/EFTA állampolgárok esetében a családegyesítés az FZA alapján viszonylag egyértelmű jogi keretben zajlik. A harmadik országbeli állampolgároknál a hatóság minden kérelmet egyedileg mérlegel, kivéve a C engedéllyel rendelkezőket, akik a feltételek teljesülésekor törvényi jogosultsággal rendelkeznek.

Fontos, hogy a svájci állampolgárok szűkebb kört hozhatnak be, mint az EU/EFTA engedéllyel rendelkezők: csak a házastársat és a 18 év alatti kiskorú gyermeket, míg az FZA szélesebb családi kört — akár eltartott felmenőket — is elismer.

Mi a helyzet a bejegyzett élettársakkal?

Az FZA hatálya alá tartozó EU/EFTA állampolgárok esetében a bejegyzett élettárs (regisztrierte Partnerschaft) ugyanolyan jogosultsággal bír a családegyesítésre, mint a házastárs. Ez a szempont különösen releváns lehet azon magyar párok számára, akik nem házasságban, hanem bejegyzett élettársi kapcsolatban élnek.

Milyen határidőket kell kötelezően betartani a kérelem benyújtásakor?

A kérelmet a családi kapcsolat létrejöttétől vagy a Svájcba történő beutazástól számított 5 éven belül kell benyújtani. Ha 12 év feletti gyermek családegyesítéséről van szó, a határidő mindössze 12 hónap.

Ez a két határidő gyakorlatban a következőt jelenti:

• Házastárs vagy 12 év alatti gyermek esetén: 5 év áll rendelkezésre a kérelem benyújtására a családi kapcsolat keletkezésétől (pl. házasságkötés) vagy a kérelmező Svájcba érkezésétől számítva.

• 12 év feletti gyermek esetén: csak 12 hónap áll rendelkezésre, ezt a szűkebb határidőt könnyű elmulasztani, ha a család a részletek tisztázásával időt tölt.

• Határidő túllépése esetén: kérelem csak rendkívül fontos családi okokból fogadható el, például a külföldön maradt gondviselő halála esetén, ha a gyermek érdeke kizárólag a svájci családegyesítéssel biztosítható.

Ez a szabályozás azt jelenti, hogy a nagyobb gyermekek utánhozatalát nem érdemes halogatni. A 12 hónapos határidő gyakran meglepi azokat a családokat, akik előbb a lakhatást és a munkahelyi helyzetet szeretnék stabilizálni, majd csak ezután gondolnak a gyermek utánhozatalára.

Milyen dokumentumok szükségesek a családegyesítési eljáráshoz?

Az alapdokumentáció minden esetben tartalmazza az érvényes útlevelet vagy személyi igazolványt (Ausweisdokument) valamennyi családtag számára, valamint a családi kapcsolatot igazoló, hitelesített okiratokat.

A jellemzően szükséges dokumentumok listája:

• Érvényes útlevél vagy személyi igazolvány minden családtag részére.

• Házassági anyakönyvi kivonat vagy bejegyzett élettársi igazolás, hitelesített fordítással.

• Gyermek(ek) születési anyakönyvi kivonata, hitelesített fordítással.

• Szükség esetén diplomáciai felülhitelesítés (Apostille) a külföldi okiratokon.

• Svájci bérleti szerződés (Mietvertrag) és a lakás méretét igazoló dokumentumok (alaprajz, négyzetméter- vagy szobaszám-kimutatás).

• 21 év feletti gyermek vagy felmenő szülő esetén: eltartási kötelezettséget igazoló dokumentum (Unterstützungsnachweis).

• A kérelmező jövedelmi helyzetét igazoló dokumentumok, amennyiben önálló vállalkozó vagy nem kereső tevékenységet folytat.

A magyar okiratok esetében gyakori buktató, hogy a hitelesített fordítás elkészítése és az Apostille beszerzése hetekbe telik. Célszerű ezt a folyamatot már a kérelem benyújtása előtt elindítani, mert a kantonális migrációs hivatal a hiánytalan dokumentáció beérkezésétől kezdi számítani az ügyintézési időt.

Milyen lakhatási és anyagi feltételeknek kell megfelelni?

A kérelmezőnek igazolnia kell, hogy a család számára megfelelő méretű lakással (angemessene Wohnung) rendelkezik. A pontos szobaszám-előírás kantononként eltér, de az általános irányelv szerint a szobák száma legalább a családtagok száma mínusz egy kell legyen, hogy elkerülhető legyen a lakás túlterheltsége (Überbelegung).

Mekkora lakás szükséges egy család számára?

Ez az elv gyakorlatban azt jelenti, hogy egy négytagú család (két szülő, két gyermek) esetén jellemzően legalább 3 szobás lakás szükséges. A konkrét szabályozást — beleértve azt is, hogy a nappalit beleszámítják-e a szobaszámba — mindig az adott kanton migrációs hivatala (kantonale Migrationsbehörde) határozza meg, ezért ezt kantononként külön ellenőrizni szükséges.

Milyen jövedelmi feltételeknek kell megfelelni?

Az anyagi feltételek attól függenek, hogy a kérelmező milyen jogcímen tartózkodik Svájcban.

• Alkalmazottként dolgozó EU/EFTA állampolgár: az FZA alapján a családegyesítés joga alapesetben nem függ a jövedelem nagyságától.

• Önálló vállalkozó vagy nem kereső tevékenységet folytató személy (például diák vagy nyugdíjas): igazolnia kell, hogy elegendő saját forrással rendelkezik, és a család nem szorul szociális segélyre (Sozialhilfe).

• Harmadik országbeli állampolgár: a hatóság a mérlegelés során szigorúbban vizsgálja a jövedelmi és lakhatási helyzetet, mint az FZA hatálya alá tartozó EU/EFTA állampolgároknál.

Ez a különbség lényeges: egy Svájcban alkalmazottként dolgozó magyar állampolgárnak a családegyesítéshez elvben nem kell meghatározott fizetési küszöböt igazolnia, míg egy önfoglalkoztatóként induló vállalkozónak igen.

Kötelező-e a nyelvtudás igazolása a családtagok számára?

Az Ausländer- und Integrationsgesetz (AIG) alapján a családegyesítéssel érkező házastársnak igazolnia kell, hogy legalább A1 szinten, szóban beszéli a lakóhely szerinti kanton hivatalos nyelvét. A kérelem benyújtásakor azonban elegendő igazolni a beiratkozást egy hivatalos nyelvtanfolyamra (Sprachförderungsangebot), a tényleges A1-es nyelvvizsga-igazolást csak az első tartózkodási engedély meghosszabbításakor kell bemutatni.

Ez a kétlépcsős rendszer sok magyar családnak megkönnyíti a tervezést: nem kell a kiköltözés előtt nyelvvizsgát tenni, elég a kérelem benyújtásakor igazolni a nyelvtanfolyamra való jelentkezést, jellemzően a fide (Fide — Sprachförderung) rendszerén keresztül elérhető kurzusok egyikén.

A nyelvi követelmény nem vonatkozik a 18 év alatti gyermekekre. Ez a szempont fontos azoknak a családoknak, akik kiskorú gyermeket hoznak Svájcba: a gyermeknek nem kell semmilyen nyelvi igazolást bemutatnia a családegyesítési eljárás során.

Mennyibe kerül a családegyesítési eljárás és mennyi ideig tart?

A díjak és az ügyintézési idő kantononként jelentősen eltérnek, ezért az alábbi adatok kizárólag példaként szolgálnak. Basel-Landschaft kantonban a vízumkiadási engedély díja 95 CHF (közelítőleg 39 000 HUF), az első tartózkodási engedély kiállítása pedig 137 CHF (közelítőleg 56 000 HUF).

A táblázatban szereplő adatok Basel-Landschaft kantonra vonatkoznak, más kantonokban — például Zürichben, Bernben vagy Aargauban — a díjak és az átfutási idő eltérhetnek. A kérelmezőnek célszerű a konkrét kanton hivatalos migrációs oldalán tájékozódnia, mielőtt a folyamatot elindítja.

Az ügyintézési idő a legtöbb kantonban a dokumentáció hiánytalanságától is függ. A hiányosan benyújtott kérelmek jellemzően hosszabb elbírálási időt eredményeznek, mert a hatóság hiánypótlást kér, és az ügy csak a hiánypótlás beérkezése után halad tovább.

Források

• Staatssekretariat für Migration (SEM) — Familiennachzug, Weisungen —

• Konferenz der Kantonalen Fürsorge- und Sozialdirektorinnen und -direktoren (KKF) — Familienzusammenführung, Fachinfo —

• SEM — Familiennachzug Factsheet (FZA) —

• ch.ch — Familiennachzug —

• Kanton Basel-Stadt — Familiennachzug in die Schweiz —

• Parlament.ch — Ügyirat a nyelvi igazolás szabályozásáról —

• Kanton Bern () — Familiennachzug —

• Eidgenössisches Departement für auswärtige Angelegenheiten (EDA) — Länderdossier EU/EFTA —

• Kanton Zürich — Familiennachzug von Drittstaatsangehörigen —

• Kanton Aargau — Familiennachzug durch Schweizer Staatsangehörige —

• dailystellen.ch — Aufenthaltsbewilligung Schweiz —

• Kanton Aargau — Familiennachzug durch Nicht-EU/EFTA-Staatsangehörige — )-beantragen-83f8982b-95be-4071-90ca-8472215d8af1_de

• Kanton Nidwalden — Merkblatt Familiennachzug (Drittstaaten und Schweiz) —

• fide — Sprachförderung, FAQ —

• Kanton Basel-Landschaft () — Familiennachzug, Behördengang —